Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
A varázslat műhelye (Krúdy-problémák) - P. Macht Ilona: Egy album képei (ötven év ötven kép tükrében)
zonytalán — adatokkal járul a kép történetéhez: „A fényképek hol készültek? Kint, a régi vurstliban, a régi vurstliba . . . Adler néninél (...) Ki van a képen, tessék csak elmondani. .. Hát itten kéremszépen... a két bécsi ikertestvér, a Carola Cecilia... akkor a Krúdy, Bródy Sándor és édesapám. Ez volt apámnak az 57-es számú fiáker ja. Az egyik lót úgy hívták Legyes, a másikat meg Kontesz. Erre Krúdy sok pénzt nyert." (Közli: Tóbiás Áron: i. m. 557. 1.) Tóbiás Áron a kép aláírásakor átveszi Stern János visszaemlékezésének téves adatait. Carola Cecilia alakja fel-fel tűnik Krúdy regényeiben. A vörös postakocsi hetedik fejezetében a korabeli mulató-élet feledhetetlen csillagát színes leírásban mutatja be." A nők még furcsábbak; kedvelői a fehér blúzoknak és sima szoknyáknak. A kerek Girardi-kalapok vagy a tollas Rembrandtok igen jól illenek fejükre. Szőkésbarna hajukat feszesen fésülik, és arcszínük pirosas, mintha most öblítették volna vízzel.". (Utazások a vörös postakocsin. 1977. 1. k. 94. 1.) Carola Cecilia valódi neve Szabó Karola volt. A Somossy Orfeumban lépett fel, ismert primadonna a századfordulón. A Somossy Orfeumban a karzaton voltak az úgynevezett buffet-hölgyek. Ismert buffet-hölgy volt például Hedydedy, azaz Hédi Dédi. Sokat vendégeskedett itt Krúdy Gyula. Néha másokat is vendégül látott." Krúdy, ha pénze volt, Nagyúr módjára viselkedett, — mint ahogy az is volt. A magyar Nagyúr minden gavallériája tobzódott benne. Fejedelmi borravalók, a cigány kezébe való banikócsúsztatás, a gáláns társaságpénz sohasem maradtak el..., a ha sok pénze volt, nekünk is adott egy-egy húszkoronás aranyat, hogy legyen fedezetünk apróbb kiadásokra, mert hiszen mindent ő fizetett." (Tarján Vilmos: Pesti éjszaka, 1940. 8. 1.) 8. Krúdy Gyula arcképe Ismeretlen fényképész felvétele. Budapest, 1900 körül. Nyomat. 39 X 29 mm. Közli: Magyar Lányok, 1910. 1. sz. 10. 1. Képaláírás: „Krúdy Gyula". 9. Krúdy Gyula fiákeren a Városligetben Ismeretlen fényképész felvétele. Budapest, Városliget, 1900 körül. Nyomat. 89 X 170 mm. Közli: Tóbiás Áron: i. m. 133. 1. Képaláírás: „Gavallérként a Városligetben". A képen a fiákerben Krúdy Gyula, elöl a fiákeres Stern Árpád ül. A felvételt valószínűleg egy ligeti gyorsfényképész készítette. Stern János visszaemlékezése szerint: „Ez is a Gyula bátyámrul van, ahol ül. Olyan késő őszi idő volt. És hol készült? Ez is 'kint a ligetben. A Breitner néninél.". (Közli: Tóbiás Áron: i. m. 558. 1.) 10. Krúdy Gyula kisfiával Békéi Ödön felvétele, Budapest, 1906. Nyomat. 145 X 182 mm. Közli: Üj Idők, 1907. 22. sz. 529. 1. A képben jobb oldalt, lent a cégbélyegző körirata: „Békéi Ödön / BUDAPEST, VÄCZI KÖRÚT 24.", baloldalt, lent a klisékészítő bélyegzése: „KURCZ és TA. B.PEST." Részletnagyítás, eredeti fénykép. 170 X 213 mm. Kozocsa Sándor tulajdona. A képen az író térde előtt ülő kisgyerek ifj. Krúdy Gyula aki 1900 októberében született. A felvétel időpontját a kisfiú életkorának becslése alapján határoztuk meg. Feltételezésünket az első megjelenés időpontja, 1907 eleje is alátámasztja. 11. Krúdy Gyula arcképe Ismeretlen fényképész felvétele. Budapest, 1907 körül. Nyomat. 87 X 58 mm. Közli: Kosztolányi Dezső: Krúdy Gyula. In: Élet, 1910. október 2. 431. 1. Képaláírása: „Krúdy Gyula.".
