Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

A varázslat műhelye (Krúdy-problémák) - P. Macht Ilona: Egy album képei (ötven év ötven kép tükrében)

nem ismeret. Ezekben az esetekben egy-egy kép felkutatására valóságos nyomozás indult meg. Ezek a kísérletek azonban éppúgy megakadtak, mint azok, amelyek feltételezés alapján próbálták felkutatni azokat a helyeket, ahol Krúdy lefényképeztethette magát. Az egyik ilyen feltételezett helyszín Debrecen volt, ahol Krúdy 1893—95 között többször is megfordult, és mint fiatal újságíró a Debreceni Ellenőrnél jelentek meg írásai.

4 A debreceni Déri Múzeum Általános Helytörténeti Dokumentációs Gyűjteményében megtalálható Gondy és Egey fényképészek egykori fényirdájának Arczkép-Albuma, amelynek IX/a kötetében az 1249. sz. kép Krúdy Gyula aláírással szerepel, összevetve a felvételt más ismert fiatalkori felvétellel, a kép feltűnő hasonlóságot mutat Krúdy arcával, ez a kép azonban mégsem Krúdyt ábrázolja. A felvétel Krúdy apjáról készült.

5 Az író szinte a megtévesztésig hasonlít apjához, még a testtartás keresetlen eleganciájában is mintha Krúdyra ismernénk. A bajusz és szakállviselet, az öltözet, a műtermi kellék (a szék karfájára szerelt bársony könyöklő) mégis korábbi évtizedekre utal. Krúdy apjának életkorát is figyelembevéve, a kép az 1870-es évek közepére datálható. Ezek után csalódottan kellett lemondanunk egy addig ismeretlen Krúdy-képnek tartott ikonográfiái tételről. A Krúdyt ábrázoló fényképek jelentős része csak reprodukált formában vált hozzáférhetővé számunkra. Hogy hol bujkálhatnak az eredeti felvételek, arra nem kapunk választ, pedig valószínű, hogy azokat a képeket, amelyeket például Tóbiás Áron és Szabó Ede kötetei is publikáltak, az akkor még megtalálható eredeti kópiákról készíthették.

6 A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi is az 1. és 4. szá= mú képek repro-negatívjait, és ezeken láthatjuk, hogy a reprodukciót az eredeti pozitív képről készíthették. Ebben az esetben a múzeumban található az egyetlen olyan negatív, amelyről — az eredeti pozitív híján — teljes kivágásban lehet nagyítást készíteni. Feltétlenül tekintetbe kell vennünk a kis számban és igen kevés példányban, avagy csak a publikációkból rendelkezésünkre álló képek milyenségének „felpanaszolásakor" Krúdy életmódjával kapcsolatos ismereteinket, melyek a szállodákban, kávéházakban élő-dolgozó Krúdytól, az otthont teremteni vágyó, de kudarcokat valló férjen át, a kalandokat, regényes helyzeteket kereső életművészig az írót jellemzik. Ugyanakkor szomorú tényékké válnak a történelem eseményeiből a tárgyakra származó következmények is. Példának említhető a család tulajdonában lévő, sok fényképet is őrző relikviás4 A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárában Szathmáry Zoltán hagyatékából olyan korabeli újságkivágatok találhatók, amelyekben egy tűzeset alkalmával a hírlapírók hősies helytállásáról kapunk híreket. A Debreczeni Hírlap, a Debreczen és a Magyarország híreiben a sorok között Krúdy Gyula nevét is ott találjuk. „Szathmáry Zoltán és Krúdy Gyula hírlapírók hidegvérének köszönhető, hogy az épület első és második emeletén lakók megszabadultak a biztos haláltól. Valahonnan létrát kerítettek, melynek segítségével S u h a j d a Géza vasúti hivatalnokot és nejét az emeletről sikerült lehozniuk." (Debreczeni Hírlap). Krúdy 1913-as önéletrajzi írásában kellemesebb odalát emeli ki ott-tartózkodásának: „Egy napon aztán megszöktem a háztól. Beálltam hírlapírónak Debrecenbe, öreg tanárom, Porubszky Pál egy hét múlva értem jött: legalább az érettségi vizsgát tegyem le elébb! De már hiába vittek haza Nyíregyházára. Színésznőbe lettem szerelmes, operetténekesnőbe, és érte majd meghaltam. Csak vissza, vissza Debrecenbe, ahol esténként a hírlapírók páholyába ülhettem, és másnap kritikát írtam az Ellenőrbe." (Krúdy Gyula: Vallomás 1963. 9. 1.). 5 A fényképet ikonográfiánk végén külön közöljük. 6 Tóbiás Aron: Krúdy világa. 1964. Szabó Ede: Krúdy Gyula alkotásai és vallomásai tükrében. Arcok és vallomások. 1972. A szerzők sem tudtak kérdésünkre eligazító választ adni.