Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

nem tud megfelelni a maga inspirálta értékelésnek: „az a magyar plasztikában, ami Ady Endre volt a magyar irodalomban".

164 A síremlék kritikatörténete inkább ízléstörténeti, szociológiai érdekességű, mintsem az Ady-ikonográfia itt felvetett alapkérdéséhez köthető. A megvalósult emlék nem „fájdalmas, igaz remek",

165 de nem is „ordít" róla a „nagyotakarás, az eredetieskedés", és nem „szomorú és sivár, bágyadt és együgyű ízé".

166 Csorba életművén végigtekintve, műveiből egyre kevésbé látjuk sugározni Ady szellemét. Már itt sincs jelen töretlenül „a magabízó lelkesedésnek és alázatos odaadásnak az a törhetetlen hite, amelytől életre kel a halott kő, és beszédes lesz a néma forma".

167 Végigtekintve művén, Csorbát nem látjuk „a szobrászi mondanivaló meg nem alkuvó harcosá"-nak

168 sem. Csorba Géza új és új eszmeáramlatok és ideológia szolgálatában új és új Ady-képet fogalmazott. Az 1952-ben készült mellszobor, amely a városligeti művészsétányról Csorba Géza: Ady Endre. (Budapest, Csorba Géza: Röpülj hajóm. (Emléktábla Margitsziget.) 1952. Mészkő. Budapesten, a Népköztársaság útján.) 1962. Fotó: Flesch Bálint. Mészkő. Fotó: Flesch Bálint. ie4 L. a 139. sz. jegyzetet. 1(15 A munkásság és az ifjúság zarándokútja Ady Endre sírjához. Ady Endre síremlékének fölavatása. Népszava 1930. márc. 25. 69. sz. 7. 1. 166 [Surányi Miklós] (S. M.): Díszsírhelyek — dísztelen síremlékek. Budapesti Hírlap 1930. márc. 25. 69. sz. 1. 1. 167 Kárpáti Aurél: Ady Endre síremléke. Csorba Géza műve. Nyugat 1930. ápr. 16. 8. sz. 666. 1. 1M Csap Erzsébet: Csorba és Ady. Művészet 1967. nov., 11. sz. 20. 1.