Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

címen, amelyben karikaturista és író barátaival végsőnek szánt, ám sokszor rövidlátó ítéleteket mond a világpolitika fontos kérdéseiről. Ez a jószándékú, de zavaros szemlélet elárulja, hogy Adyval szellemi kapcsolatba nem került. És amikor a Vörös Lobogó elküldte Kobert, hogy rajzolja le Adyt, a feladat nagyszerűségét ő csak a helyszínen mérte föl, s a látvány dokumentálásánál messzebb nem juthatott. Nehéz munkával rögzítette azt, amit egy fénykép is visszaadna. Lestyán Sándor leírta, hogyan készült a rajz: „Kober, látjuk, izgatott. A világítást és a fej fekvését tanulmányozza. Kést keres, a ceruzája nincs meghegyezve, a papírját szidja, hogy nagyon durva, szinte fél, hogy Ady megharagszik rá, ha nem lesz jó a rajz. Nehéz fej, súgja, nehéz, de szép".

112 A rajz elkészült, a fej szép lett.

113 Nem tudjuk, hogy Kober Leó később olvasott-e Adyt, megpróbálta-e őt igazán ábrázolni. A fehérterror őt is elűzte, bár a bécsi emigrációban nem bukkant fel. 1923 januárjában már ott van az Egyesült Államokban a magyar művészek és írók klubjának egy bankettjén.

114 A Vörös Lobogó Ady-emlékszáma, amely Adyról készült rajzát közölte, az alábbi hírt is közzétette: „Ady Endre a halálos ágyán. Kóber Leó festőművésznek mai számunkban közölt rajzáról művészi kivitelű reprodukciókat nyomattunk, melyek paszpartuval darabonként 5 koronáért kaphatók kiadóhivatalunkban. Az eladásból befolyó összeget teljes egészében Ady Endre síremlékére adományozzuk."

115 Ilyen reprodukciót nem sikerült találnunk, mivel azonban a síremlékre vonatkozó határozatot a Vörösmarty Akadémia február 2-i ülése hozta, s az akkor megalakított szoborbizottság első összejövetelét február 9-én tartotta,

110 tudomásunk szerint ez az első szándék egy mozgalom indítására Ady síremléke érdekében. Egy nappal korábban fordult felhívással az országhoz a szegedi Tűz, hogy gyűjtést szorgalmazzon Ady szobrára.

117 Adyt, aki a forradalmak egyik előkészítője volt, halála avatta a legkülönbözőbb napi politikai csatározások s minden irányú szellemi áttörés jelképévé.

118 Tudjuk például, hogy a Budapesti Újságírók Egyesülete már 1919. január 29-én vagy 30-án este nyilvános választmányi ülést tartott, ahol Göndör Ferenc indítványára elhatározták, hogy az egyesület részére megfestetik Ady arcképét.

119 A forradalmi Magyarország legnagyobb erejű, jelképteremtő kísérlete mégis a Szobrot Ady Endrének mozgalom volt. Ennek a széleskörű, szervezett kísérletnek a tartalmát Schöpflin egy alig korábbi írása magyarázza: „...Petőfi, ha alakját naiv emberek elképzelik, dunaparti szobrának pózában áll mindig előttünk".

120 S ha sikerült volna, ha lett volna autentikus 112 L. 7/9. 4. 1. 113 Közölve: Vörös Lobogó 1919. jan. 31. 6. sz. 9. 1. Az eredeti rajz feltehetően Mrs. T. Bálint (USA) tulajdonába került, mérete valószínűleg 125 X 275 mm. 114 L. Az Érdekes Újság 1923. 4. sz. 13. 1. 115 Vörös Lobogó 1919. jan. 31. 6. sz. 7. 1. 118 L. A Vörösmarty-Akadémia Ady Endre szobráért. Pesti Napló 1919. febr. 4. 30. sz. 5. 1. és A Vörösmarty-Akadémia átirata a Kisfaludy Társasághoz. Az utóbbit 1. „Mindenki újakra készül . . .". Az 1918—19-es forradalmak irodalma. (Szöveggyűjtemény). Szerk. és a jegyzeteket írta József Farkas. (A továbbiakban MUK) II. Bp., 1962. Akadémiai K. 745. 1. 117 Tűz 1919. jan. 30. 4. sz. 7. 1. 118 Vö. József Farkas: Ady halottas ágya körül . . . Kortárs 1959. márc., 3. sz. 395—405. 1. 119 L. Világ 1919. jan. 30. 26. sz. 5. 1. — A kép elkészültéről nincs tudomásunk. m Schöpflin Aladár: A halottak élén. (Ady Endre háborús költészetéhez.) Nyugat 1918. (Karácsony) 24. sz. 825. 1.