Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

zó, egyszerű technológiával készült arcmásolat, amely a fiziológiailag befejeződött Ady-élet végpontjának tanúja, s ezzel az Ady-műről mint egészről való képi-plasztikai gondolkodás lehetőségének záloga. Minden Ady haláláról szóló beszámoló a Liget Szanatórium egyik ápolónője, Papp Mária elbeszélésére épül. Vele a II. emelet 30. számú szanatóriumi különszobában több interjú készült, és tudjuk, hogy ő az egyike a Szőnyi Lajos fényképén Ady halottas ágya mögött álló két ápolónőnek.

0 Számos újságcikk és visszaemlékezés próbálja rövidebb-hosszabb idő elteltével fölidézni Ady halála napjának történetét, de azt hitelesen összeállítani így sem lehet. Tizenkét szerző" részben egymásnak ellentmondó írásait is figyelembe véve, a szóban forgó nap eseményeit az alábbiak szerint vázolhatjuk: Ady negyed kilenckor halt meg. A szemét bizonyosan Papp Mária ápolónő zárta le Reiss doktornő

8 jelenlétében, aki mint inspekciós az ápolónő hívására jött injekciót adni, majd megállapította a halált. Elfogadhatatlan Franyó Zoltánnak az az állítása, hogy amikor ő Dénes Zsófiával, az utóbbi emlékezése szerint 11 óra után, megjelent a szanatóriumban, a halott még nyitott szemmel feküdt.

9 Ugyanígy lehetetlen az, hogy miután ők 11-kor találkoztak a Rákóczi úton, virágot vettek, majd taxival a szanatóriumba hajtattak, azt találták, hogy „Senki sem őrzi. Senki az ajtaja előtt, senki mellette".

10 Az orgonát azonban, amelyet Dénes Zsófia a tetemre helyezett, megörökítette Szőnyi Lajos fényképe és néhány ember emlékezete is. Azt sem tudjuk bizonyosan, hogy kivel, kikkel közölte a halálhírt a szanatórium. Az a legvalószínűbb, hogy az elhunyt feleségét értesítették. Franyó Zoltán úgy emlékszik, hogy 9-kor az ápolónő neki telefonált: „Pár perc előtt meghalt Ady úr".

11 Móricz Zsigmond még u A fényképet s leírását 1. a jelen kötetben E. Csorba Csilla: Ady száz arca c. ikonográfiájában. 95. sz. tétel, illetve fotó. Az említett ápolónőt csak Dóczy Jenő nevezte — tévesen — „Martha" nővérnek. (L. Dóczy Jenő: Tíz év előtt, Ady ravatalánál. Vasárnap. A Magyarság 1929. jan. 27-i, 23. számának melléklete. III. 1.) A Papp Máriával készített interjúk közül itt kettőt nevezünk meg: Lestyán Sándor: Az utolsó szó, az utolsó cigaretta, az utolsó kézvonás. Vörös Lobogó 1919. jan. 31. 6. sz. 5. 1. és Nagy Andor: Ady Endre meghalt. Világ 1919. jan. 28. 24. sz. 5. 1. 7 Ezek: 1. (-ács): Nagy ,,A" betű volt Ady Endre utolsó írása. Magyar Hírlap 1929. jan. 29. 24. sz. 3. 1. — 2. Dénes Zsófia: Élet helyett órák. Bp., 1967. Magvető K. 275—276. 1. — 3. Franyó Zoltán: Ady a halottas ágyon. Tiszatáj 1957. szept., 9. sz. 1—2. 1. — 4. Ua. : Ady-emlékek. Igaz Szó 1957. nov., 11. sz. (Ady-szám) 765—786. 1. — 5. Győri Illés István: Két találkozás. Kelet-Magyarország 1960. jan. 31. 26. sz. 4. 1. — 6. Gy. I. I. jeggyel ua.: A költő maszkja. Ország-Világ 1962. febr. 7. 6. sz. 15. 1. — 7. [Hatvány Lajos] (hl): A nemzet halottja. Pesti Napló 1919. jan. 28. 24. sz. 1. 1. — S. Ua.: Ady a kortársak közt. Ady Endre levelei és levelek Ady Endréhez. Bp., 1927. Genius. — 9. Lestyán Sándor: Az utolsó szó, az utolsó cigaretta, az utolsó kézvonás. Vörös Lobogó 1919. jan. 31. 6. sz. 4—5. 1. — 10. Lukács Gyula: A halott költőnél. A Nap 1919. jan. 28. 24. sz. 3. 1. — 11. Móricz Zsigmond: Ady Endre a ravatalon. Nyugat 1919. febr. 16. — márc. 1. 4—5. sz. 267—269. 1. — 12. Móricz Virág: Apám regénye. Bp., 1963. Szépirodalmi K. 201. 1. — 13. Nagy Andor: Ady Endre meghalt. Világ 1919. jan. 28. 24. sz. 5. 1. — 14. Nádas Sándor: Ady meghalt. Pesti Napló 1919. jan. 28. 24. sz. 31. 1. — 15. Steinfeld Nándorné: Utolsó találkozás Adyval. Kortárs 1965. szept., 9. sz. 1475—1476. 1. — 16. [Tabéry Géza] T. G.: Hogyan halt meg Ady? Nagyvárad 1933. jan. 27. 21. sz. 2. 1. — 17. Zilahy Lajos: Ady Endre halottaságyánál. Híd 1944. febr. 1. 3. sz. 9. 1. — (A felsorolt írásokra a továbbiakban e jegyzetszám s az azon belüli tételszám perszámával hivatkozunk. Tehát pl. 7/9., 7/13. stb.) — A képzőművészek vonatkozó emlékezéseit később, műveik fölsorolásánál említjük. 8 Bár az egykorú riportokban így szerepel a név, helyesen valószínűleg dr. Reisz Hildának írandó. Az orvosnő 1944-ben, koncentrációs táborban halt meg. (L. N. G. : Az orvosnő elmondja: Így halt meg Ady Endre. Hírlap 1949. jan. 27. 22. sz. 3. 1.) 0 L. 7/4. 10 L. 7/2. 276. 1. " L. 7/3. 1. 1.