Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Tasi József: Ady és Rippl-Rónai

tűnt, hogy betörte egyik oldalbordáját, ami elősegítette a végét. Pár hét leforgása után meghalt, hogy örökké éljen."

104 Az előzmények — Rippl-Rónai és Zorka utolsó látogatása Adynál, a dedikációk — ismerete után ez az írás nem kíván kommentárt. Rippl-Rónai József több mint nyolc évvel élte túl Ady Endrét. Számos nyilatkozatát ismerjük nagy barátjáról, akiről mindig a legnagyobb tisztelet és szeretet hangján szólt, szellemi törekvéseik rokonságát is hangsúlyozva. így már 1920-ban, egy Lyka Károllyal kapcsolatos nyilatkozatában kijelenti: „Főelve megegyezik az Adyéval, az enyémmel: internacionális értékekkel nemzeti művészetet adni".

105 1926-ban és a következő évben a nagybeteg Rippl-Rónai szinte állandóan Adyról beszélt a betegágyához ellátogató riportereknek. Ádám Lászlónak a hiányzó Ady Endre utcáról s a költő sírköve körüli huzavonáról nyilatkozott 1926. november 1-én. A hosszú riport érdekessége, hogy illusztrációként Madaras rajzát közli Rippl-Rónairól s a kép mellett az író sajátkezűleg írott sorai fakszimiléjét: „Rippl-Rónai J. 1926. nov. 1. Ady Bandira gondolunk abból az alkalomból, hogy egy utca viselje az ő nevét".

106 Rippl-Rónai két példányt is megőrzött ebből az újságcikkből. Saját arcképén mindkét példányon „korrigált", egyiken fekete grafittal, a másikon piros és sárga krétával is. Móricz Zsigmond is felkereste barátját a betegszobában, 1927 márciusának utolsó napjaiban. Rippl-Rónai panaszkodott, hogy már nem megy a munka. Szinte természetes, hogy hamarosan Adyra terelődött a szó : ,,— Csak még szegény Bandi hiányzik — mondja [a festő], s a ^Halottak élén« kötetbe néz. — No, ő itt van, mert jobban él, mint életében. Nagyobb a hatása ma. Most jött ki róla egy könyv, az erdélyi ref. püspök [Makkai Sándor] írta, remek tankönyv Ady költészetéről. — Az ember jobban hat halála után, mert nem látják — mondja csöndesen —, de mi még várjunk ezzel a trükkel — szól, és összenevetünk."

107 Sajnos, Rippl-Rónai József is csak néhány hónapig — november 25-ig — várt „ezzel a trükkel" . . . ÍM írógéppel írt kézirat, a 2. és 3. bekezdésben a szerző autográf javításaival. A cím fölött ceruzával írt, áthúzott szöveg, a felolvasás bevezető szavai: „Hölgyeim és Uraim! azt akarom itt elmondani, amit én láttam meg, az én szemeimmel". PIM V. 3196 1. Vö. Ady-emlékünnep a Vígszínházban. Pesti Hírlap 1923. nov. 20. 262. sz. 6. 1. 105 Ligethy Béla: Találkozásom Rippl-Rónai Józseffel. Új Somogy 1920. dec. 29. 296. sz. 2. 1. 100 L. a 83. sz. jegyzetet. 107 Móricz Zsigmond: Fehér fehérben. Rippl-Rónai József a betegszobában. Az Est 1927. márc. 31. 73. sz. 7. 1.