Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

tásának lehetőségeit kutatva olyan eredményre jutott, amelyet a monumentális Menyecskefej (1912) vagy a Fekvő nő (1912) c. relief képvisel. A valóság szépségével szemben így a megformált anyag szépségét mutatta föl. Amit életéről, gondolatairól tudunk, azt a második világháború alatt papírra vetett emlékezéseiből

183 merítjük. Számolnunk kell tehát ennek olvasásakor visszavetülő gondolatokkal, képekkel. Nem könnyű éppen ezért a dolgunk, ha meg akarjuk határozni az ő tudati és élethelyzetét 1919 januárjában. Műveiből 1920—22-re beérő stílusváltást olvasunk le, amit látszólag valamiképpen a háborús és forradalmi események magyaráznak. Az emlékirat gondos olvasása azonban rávezethet bennünket annak a felismerésére, hogy Beck. ö. Fülöp művészi fejlődése sajátos, teljes folyamat, amelyet csak a művészettel összefüggő események és befolyások szabályoztak, és amelyre politikai és történelmi változások aligha hatottak. A szobrászi vágyakkal a lelkében Párizsban kóborló ifjú ötvös nem vált politikailag elkötelezett művésszé azzal, hogy a milleniumi érempályázatra küldött munkáival egyszerre három első díjat nyert.

184 Jól akarta megoldani feladatát, ezért mintázott sok utánajárással kialakított történelmi hitelességű koronát Ferenc József érme-portréjára, az egykoronás alkalmi pénzre.

185 S nem monarchikus meggyőződés fűtötte akkor sem, amikor pályázott a Ferenc József Bosznia-Hercegovina-i látogatását megörökítő érem megbízására.

186 Nem volt ellensége a független magyar köztársaságnak, bár 1917— 1918-ban koronázási emlékérmen dolgozott.

187 Visszatekintve ő is így látta: „Politikai vagy társadalmi szervezkedésben én soha nem vettem részt, erre semmi kedvet nem éreztem. Művészeti terveim akkora feladatot róttak rám, hogy ilyenre se időm, se erőm nem telt volna".

188 A Tanácsköztársaság mégis szerepet szánt a kitűnő szobrászművésznek: Ferenczy Béni új pénz tervezésére kérte föl,

189 majd az 1918/19-es tanév végén megbízást kapott, hogy tanítson mintázást a Képzőművészeti Főiskolán.

190 Emlékezései szerint egyéb, szervezési feladatok is hárultak rá. Apolitikussága ellenére személyisége ismert lehetett azonban, mert a Közoktatásügyi Népbiztosság rendeleteit hatálytalanító, valamennyi, a Tanácsköztársaság idején kinevezett tanárt állásától megfosztó leirat megjegyzi, hogy Csók Istvánt és Beck Ö. Fülöpöt ugyanakkor „sikerülni fog a magyar művészeti oktatás szolgálatába állítani".

191 A tízes évek második felében létrejött stílusváltozásnak nem történeti eseményekben látjuk tehát az okát. A kísérletező korszak említett főművei és a már nem közvetlenül kőben kezdett, eszményítő, kifinomultan szép Aphrodite-típusú szobrok közé egy görögországi utazás ékelődik s a Görögországban vásárolt 2 db. pentelikoni márvány rendkívüli értéke miatti gátlás. Amikor „a nagyobbik görög márványtömb ré183 Rippl-Rónai József emlékezései. Beck ö. Fülöp emlékezései. Bp., 1957. Szépirodalmi K. (A továbbiakban: Beck) 177—406. 1. — A sajtó alá rendezés alapjául szolgáló autográf kéziratot nem sikerült megtalálnunk, a hagyaték tulajdonosa, Beck Judit azonban volt szíves egy, a nyomtatott szöveggel teljesen megegyező gépiratos példányba betekintést engedni. 184 L. Beck, 201. 1. 185 1895-ben. L. uo. 205. 1. «

0 Uo. 282. 1. 187 Uo. 308. és 313. 1. 188 Uo. 316. 1. 189 Uo. 324. 1. «0 Uo. 327. 1. 191 L. O. L. K. N. Művészeti Ügyosztálya 1919—19—88693 (179463) és 1919/185.072. sz. VKM rendelet. Idézi Rónai György: Intézkedések és tervek a művésznevelés megreformálására 1918-ban és 1919-ben. Művészettörténeti Értesítő 1970. 2. sz. 141—147. 1.