Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Ha nem is valószínű, hogy a gipszöntő éppen 1919. január 27-én készült el a szobor modelljének öntésével, s így a vázlat ,,akkor rögződött meg gipszben, amikor a költő teste holttá merevedett, de szelleme felszárnyalt. . .",

157 hihető, hogy a mű tényleg 1919-ben készült. Csorba az emlékművet valóban gigászinak képzelte el, és ezért érdemesnek látszik a fekete bronz kisplasztikát mint az őszirózsás forradalomban megfogalmazott igényre adott választ szemlélni, leválasztva ezzel azt a megvalósult síremlékről, amely a megváltozott anyag, funkció és méret, valamint a sikertelen elhelyezés folytán elfedi az eredeti plasztikai tartalmat. A programot Csorba 1924-ben a következőkben fejtette ki: „Az egész szobrot úgy gondoltam el: fekete gránitból kifaragva, alányúló talapzattal emelkedne ki az Országház előtt a Duna közepéből. Persze óriási méretekben, úgyhogy sziluettjének felső része a pesti partról nézve föléje emelkedne a budai hegyeknek. Szembe futna vele a zúgó Duna árja".

158 Az arca az az óriás, „háromaraszos maszk", stilizált portré lett volna, amely szintén szerepelt a Belvedere kiállításán.

1580 A mű megvalósulásának története a szoIlyen lenne Csorba Géza Ady-emlékműve Budapesten, az Országház előtt, a Duna közepén. A montázst Flesch Bálint felvételei alapján Nagy Attila készítette. 157 L. a 155. sz. jegyzetet. 158 L. a 140. sz. jegyzetet. i58a A szoborfej a művész hagyatékából a Magyar Nemzeti Galéria szoborosztályának tulajdonába került. Gipsz, 580 mm. Ltsz. 75. 51—N.