Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Csorba Géza: Ady. 1919. Patinázott gipsz, Csorba Géza: Ady. 1929. Bronz, 370 mm. 380 mm. (Petőfi Irodalmi Múzeum (Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára.) Művészeti Tára.) Fotó: Flesch Bálint. Fotó: Flesch Bálint. fekete gránitszobrot emelve benne képzeletében a Vátesznek. . .".

154 Végül azonban a monumentum fehér haraszti kő-síremlékké törpült. Csorba Géza nyilatkozata szerint a síremlék terve 1918-ban keletkezett, miután a szobrász Adyval beszélgetett. „Egész éjjel gondolkoztam ... a költő egyéniségét, forradalmi verseinek lendületét kifejező mozdulaton, és amikor megalkottam, felvittem az ülő szobor rajzvázlatát Veres Pálné utcai lakására. Ady nem titkolta, hogy kevéssé ért a képzőművészethez, de helyeslően felismerte az őt jellemző mozdulat lényegét."

155 Ezzel a széles körben terjesztett történettel Csorba Géza kifogásolható módon vette elejét az eszmei tartalomra, az Ady-magatartás kifejezésére vonatkozó minden kritikának. A szobornak erre éppúgy nem lett volna szüksége, amint 1949-ben még magának Csorbának sem arra, hogy azt mesélje: Babits Mihály hiába kérlelte őt, hogy verseit közölhesse. Nehéz elhinni, hogy Adynak is, József Attilának is barátja volt, aki az utóbbival például akkor találkozott utoljára, amikor az Balatonszárszóra indult.

156 L. a 147. sz. jegyzetet. — A slremlékterv valószínűleg a katalógusban szereplő 107. sz. mű, mely gipszben 8000, márványban 45.000 K. volt. Patinázott gipszpéldánya Steiníeld Nándorné és Bölöni György közös hagyatékából a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárában. Növ. n. sz.: 27/1975., mérete 380 mm. Szignált, 1929-re datált bronzpéldánya uo. Ltsz. 70. 4. 1., mérete 370 mm. 155 T. E. [Tamás Ernő]: Ady Endre két szobra. Kis Üjság 1952. jan. 27. 4. sz. 6. 1. 156 L. Gách Marianne: Hölgyfutár. Haladás 1949. okt. 6. 40. sz. 11. 1.