Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
ges". 97 Később Winsloe Christa — aki 1919-ben férjével emigrált, majd Európában és Amerikában élt — volt költő, színházi szerző és rendező, sőt filmet is készített. Miután 1924-ben elvált Hatványtól, többször nyilatkozott a magyar sajtónak. Kedvvel beszélt arról, hogy milyen jól érezte magát Magyarországon, és mennyi értékes emberrel került kapcsolatba. De arról a nagy élményről, hogy látta és rajzolta Adyt a halottas ágyán, nem tett említést. Nem valamiféle prekoncepció sugallja azt, hogy Winsloe Christa rajza sem sikerült, hanem többek között az a tény is, hogy azt Hatvány Lajos sem említi sehol, és nem is közöltette soha. Feltételezhetnénk azt is, hogy Winsloe Christa volt az egyik szobrász, aki maszkot vett a halott költőről. Azonban legfeljebb arra gondolhatunk, hogy jelen volt, amikor a maszk levonata készült. Hatvány Lajos tulajdonában volt egy Ady-maszk, de arról ő soha nem mondta, hogy az Winsloe Christa munkája. Erre azért is kellett részletesen kitérnünk, mert Vayer Lajos professzor szíves figyelmeztetése folytán értesültünk arról, hogy a Történelmi Képcsarnok 1919. évi gyarapodásaként a korabeli, kézírásos nyilvántartás egy olyan Ady-maszkot jelöl meg, amely ,,Br. Hatvány Lajosné, sz. Winsloe Crista öntése" volt. A gipszmű a háborús veszteséglistára került, így a méret alapján már csak feltételezhetjük, hogy a ma is ismert csonka Ady-maszk egy kópiája volt. Véleményünk szerint Hatvanyné a másolatot valóban saját kezűleg készítette a Múzeum számára, azonban a negatívot az arcról e műhöz nem ő vette. Ezt fejezi ki az a változás is, hogy az 1922-ben kiadott nyomtatott katalógus a műtárgyat mint szerző nélküli darabot jelöli. Ebben a kiadványban Hatvanyné Winsloe Christa azok jegyzékében szerepel, akik „ajándékokkal vagy hagyományokkal" gyarapították a gyűjteményt. 970 Törökfalvi Török Károly (1883 ? — ?) olyan művész, akiről érdemileg semmit sem tudunk. Csinszka nagybátyja volt, aki ez idő tájt családtagként volt jelen az Ady-lakásban. Talán ő intézte a költő szanatóriumba szállítását, s bizonyosan ott állt a halottas ágynál. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében van egy festménye a csúcsai várról: 98 elegendő bizonyíték annak kijelentésére, hogy csak ügyeskezű ember volt, s nem művész. Mégis — talán éppen ezért — hiteles rajzot készített a halottról. 99 De művet, képet ebből nem alkotott. A munkát befejezte ott, ahol kezdeni kellett volna. Csak Ady arcának vizuális rögzítéséig jutott, s szellemileg nem dolgozta föl Ady-élményét, hiszen ilyen élményhez nem volt elegendő Ady testének látványa, ahhoz gondolatainak fölfogása is nélkülözhetetlen lett volna. Ferenczy Béni (1890—1967) Ady halála idején már művész. Nem okoz gondot neki eszmevilágának kifejezése. Túl van a stúdiumokon, túl a természetélmény nagybányai iskoláján, ismeri az európai művészettörténelem nagy alkotásait, és találkozott a művészeti forradalomcsinálók Párizsával. Egyén és tár07 L. Baróti Marikának írt levelét. (Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára. Növ. n. sz. 1976/87/4. 97 a Erről a Winsloe Christa készítette kópiáról Vajer Lajos professzor és Vayerné Zibolen Agnes szívessége folytán értesültünk. A nyilvántartó könyvet és a nyomtatott katalógust (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. A Magyar Történelmi Képcsarnok Katalógusa. Bp., 1922.) Rózsa György bocsátotta rendelkezésünkre. A nyilvántartó könyvben a műtárgy a 40. tétel. Leltári száma 1462 volt, anyaga gipsz, mérete 235 X 187 mm. A katalógus 56. lapjára, 683. tételként említi a IX. teremben „Ady Endre költő (1877—1918) [!]" halotti maszkját. Az ajándékozók névjegyzékét 1. a katalógus 7—8. lapján. 98 Olaj, dekli, 268X350 mm. L. Petőfi Irodalmi Múzeum. Művészeti Tár. Ltsz. 76. 26. 1. 99 Az eredeti rajz lappang. Megjelent: Vasárnapi Újság 1919. febr. 9. 6. sz. 68. 1.
