Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Erényi Tibor: Ady és a szociáldemokrácia (1897—1906)

tető szocialista munkásoktól kapott/ 15 Megérti és átérzi az elkeseredés okát. Ezt a megértést a nagyváradi kötetben (Még egyszer. 1903) megjelent revicz­kys, de Reviczky társadalomszemléletén már messze túlmutató Ady-vers is jelzi: Mit esdve kért a jámbor názáréthi, Ma száz és száz átkozva, sírva kéri... Ki bámulója földi szépnek, nagynak, Hivője diadalmas akaratnak S kenyér-tűztől, teremtő tűztől lángol: Hallgassa meg, mit ezrek jaja vádol S a lelkét ossza, vágja ketté néha, Közös babér az életnek babérja. (A kenyér) Adynak a szocializmushoz való viszonyát — a verseket jóval előzve — mutatja az a két írás, amely A kitűzött vörös lobogó címmel 1901. augusztus 9-én és 10-én jelent meg. 46 „Nem véletlenség —• írja augusztus 9-én —, hogy most, mikor Szilágyi Dezső halálával egész merészen föltámadt a buta reak­ció, a fekete lobogó mellé hirtelen kitűzték a vörös lobogót is. ... A doktriner liberalizmus csődbe jutott. Radikalizmusra van szükség." Ady ezután ismer­teti a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási felhívását, amely a Népszava 1901. augusztus 8-i számában, tehát szinte Ady cikkével látott nap­világot. 47 A korabeli liberális ellenzéki lapokban megjelent hasonló cikkeket meghaladó írás amellett, hogy a Népszava figyelemmel kísérését tanúsítja, azt is bizonyítja, hogy Ady egyetért a szociáldemokrata párt közvetlen poli­tikai követeléseivel, e követeléseket annak bizonyságául sorakoztatta fel, hogy a liberális eszmék kihúnyása, a fokozódó konzervatív, klerikális aktivitás ra­dikalizálódásra vezet. Érdemes azt is megemlíteni, hogy melyek voltak ezek az Ady által is is­mertetett szociáldemokrata követelések: általános titkos választójog, sajtósza­badság, egyesülési és gyülekezési szabadság, a közoktatás államosítása, ingye­nes oktatás, állandó hadsereg helyett néphadsereg, ingyenes igazságszolgálta­tás, a halálbüntetés eltörlése, „Magyarországnak Ausztriától való teljes gazda­sági és politikai függetlenítése", a „nemzetiségek autonómiája", munkásvédel­mi törvények, korszerű társadalombiztosítás, a hitbizományok eltörlése, az egyházi javak elkobzása, progresszív adórendszer stb. Ady a tanulságot, a li­beralizmus meghaladásának szükségességét, a kérdésről szóló második cikk végén még egyszer aláhúzza, méghozzá fenyegető éllel: „Tessék élvezni az eredményt s átkozni tovább »az istentelen liberalizmusát, mely bizony maga is előbb-utóbb radikalizmussá változhatik át." Ezek után az is figyelemre mél­tó, hogy Ady az ugyancsak 1900 augusztusában megjelent A mennyek országa c. cikkében rosszallólag jegyzi meg, hogy a szociáldemokraták nem nyerhet­nek parlamenti képviseletet. 48 Majd 1901 novemberében Sztrájk húsz fillérért c. írásában — bár a vállalkozói és munkáltatói érdekek egyeztetésére törek­szik — értően emlékezik meg a nagyváradi építőmunkások sztrájkjáról meg­45 Uo. 463. 1. 4< 5 AEÖPM II. 153—155. 1. 47 A felhívás szövegét 1.: MMTVD III. Összeállította: Erényi Tibor, Mucsi Ferenc, S. Vincze Edit. Bp., 1955. Szikra. 58—62. 1. « AEÖPM n. köt. 179. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom