Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
Czére Béla: Ady novelláinak világa
galmas jelenségei felé. Gondoljunk Török Gyula, Elek Artúr lírai szépségű, drámaiságú elbeszéléseire, Csáth Géza, Kosztolányi impresszionista-szimbolista és pszichologizáló novelláira vagy Szini Gyulának a gyermekvilágot mesei atmoszférába pároló történeteire. Ady novellái e rendkívül gazdag színképen belül is — a gyermek- és kamaszszerepeknek az író személyiségét előhívó önvallomásos értékeivel, ironikus-lírikus játékaival, a gyermekszemen át tükröző naiv sejtéseik érdekességével — egyéni hangütést, mondanivalót jelentenek. Ez a gyermektudaton át láttató művészet vonja be a költészet finom párájával a Nini szemei c. novellájában a tárcáiban annyiszor felszínesen ábrázolt házasságtörés-motívumot. 26 Ady így csak sejteti a férj mélyebb emberi drámáját •—-sa kislány számára némileg fel is oldja —, a szülők konfliktusának tragikumát. Sokkal érzelmesebb hangnemmel exponálja ezt a gyermekek sorsára kiható — már ekkor az erkölcsiség elkülönülő személyiségtípusaiba „akkceleráló" — helyzetet a Három szegény kisfiúban. De a morális felelősségérzet okosságával „stilizálja át" ezt a kirobbanni készülő drámát — a „gyermekemancipáció" programjának jegyében fogant novellájában — a családi élet színpadának bölcs dramaturgja, a kilencéves „derék kis aggastyán" (Rudi a telefonnál). 27 Az ellenpéldákat, a gyermek- és kamasztudat egészen más irányú ösztönös reakcióit, a tragédiák iránti érzéketlenséget és a kegyetlenséget Ady írásainál markánsabb erővel, lélektanilag motiváltabban mutatják be a századelő nyugatos novellistái. 28 Ezeket a drámai és lírai erejű kvalitásokat a gyermekvilág —• a kisvárosi „morál" (Éva, a legutolsó leány) és a szociális nyomorúság által befolyásolt (Béni, az apostol) — kegyetlenségeit ábrázoló Ady-novellák nem érik el, vagy megmaradnak a kuriózum szintjén (Tekla és nénje). A gyermek- és diákkor élményköréből táplálkozó Ady-novellák félreérthetetlenül kirajzolnak egy időrendi rétegeződésű hiteles életrajzi vonalat. Az én elutazásom a rendkívül szenzitív alkatát determináló családi „fátum" naiv döbbenetű — az önirónia tárgyilagos humorának poézisével átszőtt gyermeki önzést a szorongó fájdalom képébe hajlító — megidézése. A gyermekszerelem szerepjátszásának enyhén ironikus és a csalódást rekompenzáló elégtétellel végződő megjelenítése az érmindszenti Gizella-élmény megörökítése is egyben (Zsuzsu és én), 29 s a nagy titokból való kirekesztettség „sérülése" mögül a szomszédék „Pápirózájának" az alakja dereng fel (A gólyafészek). A testi szerelemmel való első találkozásának felkavaró és lehangoló misztériuma vibrál lírai realizmusának egyik legszebb darabjában, a Katinkáig™ c. novellában, a Zsóka-szerelem kudarcainak rajzai az Ra nemet mond és Az én tragédiám. A nagykárolyi és a zilahi diákévek forrásvidékeiről csörgedező írások egy része azonban csak élménypatakocska marad az erősebb sodrású novellák mellett (A ha26 A Gálás, vasárnapi nép c. versében enyhén ironikus poézissel jeleníti meg ezt a gyermek által naiv tudatossággal „elfogadott" — a kislány egész lényére rávetülő, a szemeiből kisugárzó — sajátos szituációt: „Egy-egy hites, férjes asszonnyal / Jön egy kis lyány / S szeme síkján / Oda van ragyogva, nőve / Az anyja szeretője". 27 A „gyermekemancipáció" gondolatát figyelemreméltó lélektani hitelességgel fejti ki Ady A szerelmes gyermekek, c, fél évvel korábban írt cikkében (1. Ady Endre összes prózai művei. V. Bp., 1965. Akadémiai K. 108—111. 1.) A két írás közti párhuzamra említett gyűjteményének jegyzetapparátusában Bustya Endre is utalt. 28 Elég, ha Csáth Géza Anyagyilkosságára, A kis Emmájára vagy Török Gyula Fehér Virágára, Kosztolányi Tréfájára gondolunk. 29 Érdekes, hogy ez a férfisors mélyebb tragikumát sejtető, poétikus „szerepjátszás" beleszövődik Adynak a Gizella-szerelmet megörökítő versébe is (Az első asszony). 30 A Heléna, első csókom c. versben — „rehabilitálva" a szerb leány alakját — reálisabbá teszi, dúsítja ezt az élményt Ady.
