Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
Czére Béla: Ady novelláinak világa
tartják a ház lakói, de amikor — egyre szegényedve — egy fiatal férfiba mer szerelmes lenni, már az öngyilkossága előtt megvetik, kiközösítik a derék polgárok. Az Egy furcsa história cselekményét, kesernyés iróniáját tekintve kétségtelenül A Zozó levele c. vers novellisztikus megjelenítése. Mint ahogy a parabolisztikus-allegorikus gondolati szimbolizmusának novellái közé is sorolható, némileg a saját eljövendő sorsának a jelképévé 18 is avatott Mella és a gróf c. novellájának a kötetben még nem publikált Magyar igazság Parisban 19 a versbeli megfelelője. De lényeges mondanivalója van Adynak a magyar politikai élet legkirívóbb kórtünetei közé sorolható választásokról is. A Bécs elleni küzdelem jelszavával győzelemre jutó, de végül is teljes politikai-morális csődöt produkáló koalíciót Ady számos írásában a gúny tárgyává teszi: gondoljunk a Milyen ekével szántsunk? c. karcolatának egyik versével, a Noé bárkájával való eszmei összecsengésére. De a jellem- és a helyzetrajz kidolgozottabb, mélyebbre hatoló vonásaival a Balajthy-ciklus novellái 20 tekinthetők e téma legjobban megformált műveinek. Remekbe szabott a rafinált kortesfogások között ügyesen és mégis rettegve lavírozó neuraszténiás szélhámos, Balajthy Kamill portréja. Kölcsönpénzekből harsogó, részeg nóták éltetik a korteshadjárat napjaiban, miközben ő maga — a korrumpálás bankóinak utolsó krajcárjaiból — a sötétbe húzódva olcsó szalámit fal. Ady markáns jegyekkel vázolja fel azt a társadalmi közeget is, amely ezt a munkakerülő, a lapjába már régóta nem író „szerkesztőt" pénzeli, és a választás kudarca után is — új tervet szövögető — életre kelti. A nagytőkét, amely az „ügyes betyárban" a jövő emberét látja, a választás előtt — a szakítás félelme miatt — Balajthy idegrendszerét a legsebzőbb nyilakkal szétziláló, de a kudarc után megalázkodva újra mellé álló, cinikus szeretőt. S a szerkesztőség szervilis újságíróhadát, akik •—• „Az ármány győzött a te patyolat-lelked derékségén" — szónoklattal vigasztalják „szeretett vezérüket". Ady rendkívüli lélekelemző készségéről tesz tanúságot az emberi tudat mélyrétegeibe világító, a tudatalatti és a tudatos szférák összefüggéseit analizáló novelláiban. A borzalmas trauma — a cári Oroszország pogromja által meggyilkolt apa halálának képe — hosszú idő után is megdöbbentő drámaisággal tör fel a Párizsba emigrált lány idegrendszeréből (A Cirle szemei). Már orvosnövendék, amikor az első boncolásnál — a Szajnából kifogott, átszelt fejű hullát látva — iszonyú asszociációval az édesapja megcsonkított arca bukkan fel előtte. A régi trauma a valóságot érzékelő tudatot kioltja: úgy rohan rá a bonckésével a hullához hideg szakmai nyugalommal közeledő medikustársára — a szerelmére —, mintha az gyilkos volna. De a tudatalatti világ kavargásainak ironikus — bár a novellák végső kicsengését, üzenetét illetően 18 Egy jellegzetes magyar vagy osztálysorsnak és a saját élete, költészete legfontosabb motívumainak szimbólumba emelésére számos példát említhetünk. A magyar Messiások, motívumára rímelő Két tanár úr c. novellája a tudományt megbecsülő, az új, demokratikus Magyarország eszményéért küzdő értelmiség század eleji sorsának a szimbóluma, a Lecsky Tóni az akarat nélküliség, tehetetlenség osztályöröksége által determinált dzsentri sorsportréja, az Elűzött a földem c. versének — számos változatban felbukkanó — motívumát emeli saját sorsának szimbólumává novellája, az Egy ló-hősnö is. 19 Pesti Hírlapban 1928-ban megjelent vers néhány sorát idézem: „ . . . úgy néztem e hanyatló nőre, / Mint példázó nagy valakire: / a Sorsra és Jövőre". Élesebben exponálódik ez a gondolat a novellában: „És Mellát néha úgy képzeltem, mint az én életem öreg női testű szimbólumát". 20 Egy nap a válaszlók közt, Balajthy Kamill asszonya, Balajthy Kamill naplójából.
