Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
Sára Péter: Meseélmények, mesemotívumok Ady költészetében
Bimbi, Anitta, a jósnő és A dumbravai lóvásár c. novelláiban ezek hatása egészen könnyen felismerhető. A halott vőlegényét megidéző leány nagyon elterjedt meséjének egészen konkrét és közvetlen hatása mutatható ki a Bihar vezér földjén c. költeményén. A mese legismertebb, legkidolgozottabb mozzanatai szinte szórói-szóra a versben is megtalálhatók : ,,Te vagy a halott ara, Én a halott mátkafi. . . „Jaj, be szépen süt a Hold. Nem félsz Lédám?" „Nem biz én." A versszakokat befejező refrén teljesen megegyezik a mese szövegével, csak itt „Rózsám" helyett, természetesen „Lédám" került a versbe. Beszélgetés a boszorkánnyal c. verse a cím ellenére sincs közvetlen kapcsolatban a paraszti boszorkánytörténetekkel. A költeményben idézett boszorkány inkább egy pajkos, mindennek ellentmondó, mindent a képtelenségig tagadó, kacér tündér, mint a régi falusi emberek rettegett alakja. A varázslatos Kelet megejtően szép, erotikusán fülledt meséinek inspiráló közelségét érezni néhány költeményen (Ezvorász király sírirata, Uzsorás Khiron kertje, Dús lovag násza stb.). A fenti téma kapcsán a Bölcs Marun meséje c. költeményét külön is érdemes idézni, hiszen az Ezeregy éjszaka meséinek a közvetlen hatása itt mutatkozik meg a legnyilvánvalóbban : „Volt egyszer." Bölcs Marunról Szólt ez együgyű ének. Legendás Eufrát körül Ö tudta a legszebb meséket. Ifjú, szerelmes sejkek S vágyó, szűz asszony-rózsák, Minden ékes szerelmi kert Marunnak fizette adóját. Az Ifjú karok kikötőjében pedig kimondatlanul is az arab mesék híres hősének, Szindbádnak, az álomhajósnak a képzelt alakja tűnik fel: Hol ájult, szent kikötőben szeretnek S lecsavarják az Ég rossz lámpáit, Hol lángolnak Napok gyanánt a csókok, Onnan jött meg a te bódult hajósod. Szökött, futott, hogy szent, ellopott Éjben Mesékkel és csókokkal bújjon el Friss karjaid meleg kikötőjében. A keleti mesék, de főként az indiai eredetű mesék hatása abban is megmutatkozik, hogy a természeti jelenségeket Ady is gyakran hasonlítja női alakokhoz, szerelmes asszonyokhoz:
