Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

SZEMPONTOK AZ ANTIFASISZTA IRODALOM KUTATÁSÁBAN - Tolnai Gábor: Vitaösszefoglaló

György volt, aki mint egy angol sajtóiroda pesti tudósítója hozzájutott olyan könyvekhez is, amilyenekhez mások kevesen, de ezenkívül rendszeresen olvasta az Internationale Literatur-t. Ismertette velünk olvasmányait, és gyakorta kölcsön adott egy-egy hozzá eljutott folyóiratszámot, Lukács cikkeivel. Lukács írásainak ismerete adott Bálint Györgynek olyan ideológiai távlatot, hogy például Fábry Zoltánnal és a Korunk gárdájával szemben Móricz Zsigmondot nagyságához méltóan és nem szektásan ítélte meg. Ismeretei sorában ott szerepelt a „szocialista realizmus" fogalma is, bár ő „szociális realizmust" emleget, de az előzőt értve alatta. Igen érdekesnek tartom Baróti Dezső előadását, Radnóti Mint a bika című versének elemzését. Pontos megfigyeléseit hadd egészítsem ki néhány szóval. A kutatásnak mindmáig nincs pontos ismerete atekintetben, kik voltak Hispánia őslakói. Azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy a bika tiszteletük tárgya volt. Tisztelet tárgya volt a feudalizmus hatalomra jutásáig, amikor a korábban kultusz tárgyát képező állatot már meg lehetett ölni, trón ja vesztetté vált. Egyedül itt kereshető a bikaviadaloknak az eredete is. Figyeljük csak — Baróti is idézte — a vers két utolsó sorát: „így küzdök én is és így esem én el majd, / S okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj." Szinte García Lorca Siratóénekével csengnek össze ezek a sorok. Pedig Radnóti Lorcának ezt a remekét nem ismerhette. Több felszólalásban elhangzott Sík Sándor neve. Mi, tanítványai csak tisztelettel tudunk emlékezni róla. Sík Sándor a legkiválóbb pedagógusok egyike volt, mesteréhez, Riedl Frigyeshez méltó tanítvány. Olyan tanár, aki tanítványaitól is igyekezett tanulni. — Baróti Dezső utalt erre —, az ő speciál-szemináriumában valódi viták voltak nemcsak a tanítványok, hanem a tanítványok és a szemináriumvezető tanár között is. Szóba került Sík Sándor Esztétiká-ja is. Hadd hívjam fel ezzel kapcsolatban a kutatók figyelmét arra, hogy Sík Esztétika-jának megformálásában, egy-egy fejezet, máskor egy-egy bekezdés kialakításában szerepe volt Radnóti Miklósnak, akivel — a költővel — munka közben gyakorta konzultált. Ha emlékezetem nem csal, még Lukács György gondolatvilágának egy-egy eleme is teret kapott ezáltal — persze, bizonyos átformálódással •— Sík Sándor művében. A történelmi atmoszféra helyes érzékeltetéséhez hozzátartozik, hogy a Horthy-korban még a szellemtörténész Lukács Györgyre való hivatkozás is bátorságszámba ment. Sík Sándor tartott egy alkalommal, félesztendőn át drámatörténeti kollégiumot. És előadásában hivatkozott — nem is egyszer — Lukács drámatörténetére. Melczer Tibor előadása érdekes, figyelemre méltó volt. Egyetlen megjegyzésem lenne. Nem tudom helyeselni az ilyen megfogalmazást: „Radnóti sajátos szocializmusa". A másik, ami nem megjegyzés, hanem kiegészítés: a Száll a tavasz elemzéséhez. A versnek ez a két sora: „Rab. S a rabok feketén gyűrűző vad bánata csobban / álmaiban s föld és fagyos éj nehezült a szívére." A „rab" és „rabok" Bálint Györgyre és feleségére vonatkozik, akiket a vers születése előtti napokban vagy hetekben tartóztattak le, s a Margit körúti fegyházban vizsgálati fogságban voltak. Még egy újabb kiegészítés, illetőleg magyarázó megjegyzés Melczer felszólalásához: — Miért nem a Népszavá-nak adta a Száll a tavasz-t Radnóti, amikor megírta? — Radnótinak ez időben még ellenérzései voltak bal felől a Népszavá-val szemben. Majd Kállai Gyulának a rábeszélésére kezdett verseket adni a szociáldemokrata párt napilapjának. Czére Béla érdekes Gelléri-elemzéséhez a következő kiegészítést szeretném fűzni: Gellérire pályájának későbbi szakaszán rendkívüli hatással volt Füst