Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

JÓZSEF ATTILA-PROBLÉMÁK - Tasi József: József Attila és az Európai költők antológiája

A közölt strófák a Meghalt Juhász Gyula című szonett első két szakasza. A kritikai kiadásban az utolsó sor némi eltéréssel olvasható: ,,mely békén nyitja, lám a sírt." 13 József Attila valószínűleg emlékezetből írta le Cserépfalvi Imre számára a saját halálára is alkalmazható sorokat. XXX Az Európai költők antológiája végül is József Attila és Horváth Béla haté­konyabb részvétele nélkül készült el. Címleírása: FALUDY György: Európai költők antológiája. Bp. [1938] Cserépfalvi k., Pápai Ernő műintézete ny. A fedő­lapot tervezte: Nemes Gy[örgy], 317 [3] 1. — 22 cm. A kötet hetvenegy magyar nyelven írott és hatvanhét idegenből fordított költeményt tartalmaz. A versek zömét — hatvanegy költeményt —• Faludy György magyarította. A többi verset Babits Mihály (egy), Horváth Béla (három) és József Attila (kettő) fordította. József Attila a következő műveivel szerepel az antológiában : 1. Kirakják a fát — 140. 1. 2. Mondd, mit érlel... — 141—143. 1. 3. A város peremén — 144—147. 1. 4. Aron Cotrus: A bányász — 139. 1. 5. Tidmann úr. Dán ballada a XVII. (?) századból — 225—226. 1. Az előszóból kiderül, hogy a kötet szerkesztésében — bizonyára a magyar anyag felkutatásában — Cs. Szabó László és Radnóti Miklós is részt vett: „Elhunyt nagy költőnknek, József Attilának a kiadó a kötet összeállításában és lefordításában vezető szerepet szánt, betegsége éppen a munka kezdetén tört rá. Azt hisszük, fölösleges mondani, hogy elmaradt mesteri munkáját a legnagyobb erőfeszítés és a legalázatosabb szándék sem pótolhatta. Felejthe­tetlen emlékének áldozunk, amikor a szerkesztési elvtől eltérve kortársai közt első helyet juttatunk verseinek. Végül e helyen mondunk köszönetet Cs. Szabó Lászlónak és Radnóti Miklósnak, akik a versek kiválogatása és fölkutatása közben tanácsukkal, útbaigazításukkal támogattak minket." 14 Faludy György az antológia számára készült műfordításai közül néhányat megjelentetett 1937-ben a Korunk-ban, — az októberi számban Régi és mai költők (Műfordítások), a novemberiben pedig Az európai hagyomány költőiből címen. A megjelent antológia József Attila emlékének van ajánlva. Valószínű­leg a cím is József Attila-reminiszcencia — a „fehérek közt egy európait" köszöntő Thomas Mann üdvözlésé-bői. Az Európai költők antológiája 1938 márciusának első napjaiban jelent meg. (A magyar könyvpiac 1938 márciusában című rovatában hirdeti először a Literatura.) A ma már könyvritkaságnak számító kötetből Szántó Judit pél­dányát őrzi a Petőfi Irodalmi Múzeum. 15 Végül néhány szót a korabeli sajtóvisszhangról. Vezető irodalmi lapjaink — Nyugat, Válasz, Szép Szó — meg sem említették; valószínűleg a szokatlanul merész hang és a megjelenés időpontjában (1938. május 12.: Anschluss!) ki­éleződő politikai helyzet miatt. A Korunk recenzense, Pap Gábor szerint az 13 József Attila összes Művei II. Bp. 1955. 205. és 441. 1. H Faludy György: Európai költők antológiája. Bp. 1938. [9] 1. 15 A kötetet Erdélyi Ferenc festőművésztől kapta Szántó Judit. Az ajánlás szövege: „Judith asszonynak igaz szeretettel Erdélyi Ferenc 1938. m. 2." (A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Erdélyi Ferenc tusrajzát József Attiláról, melyet a Siesta-szanatóriumban készített és ugyancsak Szántó Juditnak dedikált. Megjegyzem még, hogy Erdélyi Ferenc Lejtő című regényét is Cserépfalvi Imre adta ki, 1937-ben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom