Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

SZEMPONTOK AZ ANTIFASISZTA IRODALOM KUTATÁSÁBAN - Tolnai Gábor: Vitaösszefoglaló

Milán személyisége, de művészi módszere is. A Gelléri-kutatóknak foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel. Továbbmenve, Füst Milánnak, a költőnek és a prózaírónak befolyása az utána következő költő- és írónemzedékekre maga is inkább csak említés tárgya szokott lenni, de valóságos elemzés még nem készült róla. Gál István előadása értékes adalékokkal szolgált számunkra. Némely megfogalmazásával azonban már Szabolcsi Miklós is vitába szállt. Hadd tegyek néhány megjegyzést én is. Nem tartom helytállónak, hogy külön csoportnak tekinti Rajkékat és Fejtő Ferencet. Legjobb tudomásom szerint, Fejtő ugyanahhoz a fiatal kommunista csoporthoz tartozott, mint Rajk. Gál előadása kapcsán megemlítem: nemcsak Illyésnek volt Babits Mihályra hatása a „balfelé'' forduló érdeklődés tekintetében. A Rajk László csoportjához tartozó Schöpflin Gyulának ugyancsak hatása volt, mégpedig édesapjára, Schöpflin Aladárra. Schöpflin Aladár Ady-könyve kommunistává lett fia nélkül nem olyanná formálódott volna, mint amilyen lett; hiszen a forradalmár Adyról idehaza, a Horthy-korban egyedül ő nyilatkozott objektíven elismerő hangnemben. Egyéb kérdésekre, az idő előrehaladott voltára való tekintettel, nem térek ki, noha bőségesen vannak régi emlékeim, amelyek közül néhány kiegészíthetné, alátámaszthatná az értékes felszólalásokban felvetett kérdéseket.