Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

ADALÉKOK A HARMINCAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ - Illés Ilona: Adalékok Gereblyés László szerepéhez a franciaországi ellenállási mozgalomban

gális lakást. Azonnal munkához lát. Elvtársaival, barátaival azonnal felveszi a kapcsolatot. Hajdú Sándor találkozót szervez számára a Párizsban élő és az illegális pártmunkát irányító Papp Lajossal. A Rue Saint Jacques sarkán lévő Cafe de Notre Dame-ban találkozik Gereblyés és Papp Lajos. „Gyorsan megtörtént az elvi megállapodás — tudósít a megbeszélésről Gereblyés. — Elsősorban is rendszeresen dolgozom majd az F. M. (Magyar Függetlenségi Mozgalom) illegálisan megjelenő, sokszorosított lapjába, a Magyar Szemlébe, és ha úgy fordul, egyebekben is segítségére leszek a mozgalomnak... a változatos, de sohasem veszélytelen munka a mi szemünkben akár nemzeti, akár egyetemes szemszögből is nézzük, becsületbeli ügy — önkéntes elkötelezettség volt."

7 1943 tavaszán, a baloldali magyar emigráns csoportok széles körű ellenállási mozgalomban, a Magyar Függetlenségi Mozgalom néven létrejött szervezetben egyesültek. A szervezet, amelyben vezető helyet foglaltak el a kommunisták, azzal a céllal jött létre, hogy csatlakozásra bírja és a fasizmus ellen összefogásra szólítsa fel a haladó erőket. A mozgalom lapja a Magyar Szemle. Cikkírói baloldaliak, kommunista írók. A lap 1943. augusztus 1-től Párizs felszabadulásáig illegálisan jelent meg. Szerkesztője Papp Lajos volt. Cikkei természetesen névtelenek. Ennek a lapnak a szerkesztésébe kapcsolódott be Gereblyés Papp Lajos kérésére. Hamarosan újabb pártmunkát is kap. Feladata, a Párizsban élő magyar írók és művészek összefogása, baloldali szervezetbe egyesítése. „Sikerült rövidesen megszervezni a magyar értelmiségiek ellenállási csoportjának öttagú intéző bizottságát, a Szellemiek Körét, olyan rokonszenvezőkből, mint Dobossy László, Gergely János zeneszerző, Marsovszky Miklós író, Beöthy István szobrászművész, Gyurkity Tivadar ... majd az M. F. M. küldöttje: Pikier Ferenc mérnök. Az egyesülésnek is eljött nemsokára az ideje. A küzdelem, a történeti helyzet könyörtelen törvényszerűségei elengedhetetlenül megkövetelték az állásfoglalást, a cselekvést. Dobossy László érdeme, hogy a csoport eljut az M. F. M. alapelveinek elfogadásához, szót értenek képviselőivel, Papp Lajossal, Vágási Józseffel, Csizmadia Ferenccel."

8 Ennek eredményeként létrehozták a Phénix

9 című francia nyelvű folyóiratot, amelynek címlapját Beöthy István tervezte. A francia párt kezdeményezésére állították össze a magyar értelmiségiek az illegális rádió adásainak anyagából a Bulletin d'Information-t, amelynek jelentőségét a francia párt mindmáig nagyra értékeli. Mindkét lapnak, a Phénix-nék és a Bulletin-nek Gereblyés László aktív munkatársa, sőt részt vett a lapok terjesztésében, illetve továbbításában is. 1944 tavaszán a Magyar Függetlenségi Mozgalom a fegyveres ellenállás előkészítése érdekében csatlakozott a Nemzeti Felszabadulás Mozgalmához. A Magyar Függetlenségi Mozgalom vezetői által kibocsátott határozatot, amelyben kijelentik csatlakozásukat, röpcédulákon is terjesztették. „A franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom ünnepélyesen kijelenti csatlakozását a Francia Nemzeti Felszabadulás Mozgalmához, elfogadva annak elveit és alapgondolatát, és kötelezi magát arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segíti azt az egész francia nép felszabadításáért. . ."

10 V Gereblyés László: A Café de Notre Dame-ban. Emlékezés. Kézirat. 3. 1. 8 Gereblyés László: Magyar értelmiségiek ellenállási csoportja Párizsban. Emlékezés. Kézirat. 7. 1. 9 chiers de la Ressurection hongroise. Szerk. és kiad.: le Groupement Intellectuel de Mouvement pour l'Indépendance Hongroise. Párizs. 1944. 10 A Magyar Függetlenségi Mozgalom határozata és nyilatkozata. Röplap. Soksz. (Magántulajdonban.)