Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

I. A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIRŐL - Művészeti tár - B. Kiss Éva: Művészeti tár a Petőfi Irodalmi Múzeumban

II. GYÜJTEMÉNYRENDEZÉS, FELDOLGOZÁS, TÁROLÁS A gyűjteménnyel kapcsolatos alapvető feladatok elvégzését főként azok sokfélesége nehezíti meg. A művészeti tár kicsiben egy művészeti múzeum (mondjuk a Magyar Nemzeti Galéria) valamennyi gondjával küzd, mert ugyanannyiféle anyagot kell tárolnia, restauráltatnia, szakszerűen feldolgoznia. Bár mennyiségileg az összehasonlítás fel sem merülhet, hiszen a képzőművészeti gyűjtemény anyaga mindent beleértve kb. 3000 db, de mivel a feldolgozás, tárolás, tehát a gyűjteménnyel kapcsolatos muezológiai feladatok elvégzésének módszere a PIM grafikai gyűjteményében is ugyanaz, mint pl. a Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében, elképzelhető, mennyivel súlyosabb felelősség hárul itt egy muzeológusra, aki egyedül köteles tájékozódni valamennyi műfaj technikai, művészeti kérdéseiben, kiegészítve azt a vele kapcsolatos irodalmi adatokkal. (Pl. ugyanolyan fontos a képzőművész születési és halálozási évszáma, mint az ábrázolt íróé.) Mindezeken túl pedig a gyűjteményben dolgozó két művészettörténészre hárul a heterogén képzőművészeti anyag gondozásán kívül a mintegy 20 000 fotó és a tervezett ikonográfiái gyűjtemény jórészt irodalmi ismereteket kívánó fejlesztése is. Valamennyi gyűjtemény rész fontosságát hangsúlyozva és elismerve, szükségesnek látszik a munkába irodalomtörténészek bevonása is. Különben az alaposság és szakszerűség követelményei háttérbe szorulnának és a megnövekedett gyűjtemény nem tudna a várakozásnak megfelelni. IRODALOM: T. W. Adorno: A művészet és a művészetek. Helikon. 1963. 3—4. sz. 419—432. — Alexander Barth: Zum Thema Museen und Archive: Abgrenzung der Sammelgebiete. Neue Museumskunde, 1959. 2. sz. 163—166. — Janus Durko: A történeti múzeumok jelenkori dokumentációs tevékenységének határai és módszerének néhány problémája. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1971. 1. sz. 37—53. — Arnold Huckstedt: Das Staatliche Puskinmuseum und das Tolstoi-Memorialmuseum in Moskau. Neue Musemskunde, 1967. 4. sz. 440—455. — Alfred Jericke: Konzeption und Cestalung biografischer Museen. Neue Museumskunde, 1966. 4. sz. 251—278. — P'riedrich Kühne: Kinderzeichnungen im Museum. Neue Museumskunde, 1964. 2. sz. 133—138. — Lándor Tivadar: Zichy Mihály és az illusztráció! Művészet, 1902. 233—250. — Lengyel Géza: A múzeum. Nyugat, 1909. 5. sz. 351—353. — Hugo Ludwig: Einige Hinweise zur Pflege und Bedeutung von Grafiken, Zeichnungen, usw. Neue Museumskunde, 1960. 2. sz. 158. — Miklós Pál: Az összehasonlító művészettudomány nehézségei és lehetőségei. Helikon, 1968. 3—4. sz. 323—341. — Horst Mauter: Gedanken über die Rolle der Fotografie in den Sammlungen und Ausstellungen unserer Historischen Museen. Neue Museumskunde, 1966. 1. sz. 11—18. — Németh Lajos: A modern képzőművészet és a társművészetek. Helikon, 1968. 3—4. sz. 465—476. — Irene Tessaro—Kosimowa: Die Rolle des Kunsthistorikers in den Historischen Museen. Neue Museumskunde, 1959. 4. sz. 259—274. — Elisabeth Wenger: Farbe in Museum. Neue Museumskunde. 1959. 4. SZ. 259—274.