Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
Bevezető (I. L.)
BEVEZETŐ A Petőfi Irodalmi Múzeum fennállásának huszadik évében számadásra kötelezettnek érzi magát. Ügy hisszük, két évtized felhalmozott tapasztalatai, elért eredményei lehetővé és egyszersmind szükségessé teszik a mérleg megvonását: hol tart ma a magyar muzeológia e fiatal ágazata, sikerült-e kialakítania gyűjteményeit, megtalálnia az irodalom tárgyi emlékei feldolgozásának, megóvásának korszerű módjait, át tudta-e adni a tudomány erudíciójával a szocialista közművelődés hasznára azt a szellemi kincset, amelyet reá bíztak? Az MSZMP KB 1974. március 19—20-i ülésének A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai című határozata felhívja figyelmünket arra, hogy ,,a múzeumoknak és kiállítótermeknek keresniük kell a lehetőségeket és módszereket, amelyek a történeti, kulturális és művészeti értékeket minél szélesebb rétegek közkincsévé teszik. Mint elsősorban közművelődési intézményeknek — tudományos munkájuk mellett — céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk". A párt útmutató szavai adják meg tevékenységünk vezérfonalát, segítenek betölteni hivatásunkat: a szocialista szellemiségű irodalmi kultúra ápolását és fejlesztését sajátos múzeumi eszközeinkkel. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1954-ben vált ki a Budapesti Történeti Múzeum keretéből, s a Petőfi- és Jókai-gyűjteményeket kezelő néhány munkatárs pionírmunkájából sarjadt ki az a szerteágazó tevékenység, amely ma jellemzi a múzeumot. A Bajza utcai, majd a József nádor téri épület után 1957-ben a Károlyi-palota adott végleges otthont az intézménynek, amely másfél évtized áldozatos munkájával megteremtette az országos emlékhelyhálózatot, megvetette a könyvtár, kézirattár és művészeti tár, majd a relikviatár és a hangtár alapjait, elindította publikációit, és számos értékes kiállítással, irodalmi rendezvénnyel fordult a szélesebb közönséghez. A legutóbbi néhány évben — úgy tetszik — megértek a feltételek a továbblépéshez: kialakultak a múzeum gyűjteményeinek és funkcionális osztályainak tisztább profiljai, megtörtént a feldolgozás és nyilvántartás ügyrendjének korszerű szintre fejlesztése, felfokozódott a gyűjtemények fejlesztésének üteme, megalakult a közművelődési osztály, teljes mértékben átépült az állandó kiállítások rendszere, sokrétű és változatos időszaki kiállítási program valósult meg, amely világirodalmi tematikával bővült ki; jelentős mértékben fokozódott a szakmai képzettség színvonala, újjászerveződtek, sőt kibővültek a múzeum publikációs orgánumai, tudományos tanácskozásainkat és kiadványainkat ma figyelemmel kíséri a szélesebb tudományos közvélemény is. Nemzetközi kapcsolataink ugrásszerűen fejlődtek az utóbbi években, segítségükkel — különösen Petőfi Sándor jubileumi évében — számos baráti országba vihettük el kiállításainkkal a magyar irodalom üzenetét. A múzeumi munkát áthatják a pártnak a közművelődésről, a tudománypolitikáról hozott határozatai; az állami és pártvezetés szoros együttműködésében törekszik megvalósítani azokat az intézményen belül. 5
