Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései
A német munkát egy szerző állította össze, de polgármesteri hivatalok, idegenforgalmi kultúrszervek, levéltárak, könyvtárak, helytörténészek, tanárok segítségével. Az egyes helységekről — ha van ilyen — irodalmi idézetet is ad, az írók címszavai után „literarische Ausflugsziele"' — utalás további irodalmi úticélokat is jelez. Irodalmi térképek, képgyűjtemények, képes kézikönyvek A. Schleusinger: Literaturkarte. 1903. K. Ludwig: Heimatkarte der deutschen Literatur. 1906. G. Lüdtke—L. Mackensen: Deutscher Kulturatlas. I—V. 1928—1942. Jacques Nathan: Encyclopédie de la Littérature Française. 1952. Ebbe a csoportba részben csak írókat földrajzilag elhelyező térképek tartoznak, vagy ha kultúrtörténeti jellege van, mint a Lüdtke—Mackensen-munkának, úgy csak egy témakör az irodalomtörténet az előtörténet, történelem, vallástörténet, jog stb. címszavak között. Az ófelnémet irodalmi emlékeket — a Tatian, a Hildebrand-ének elterjedését külön térképre veszik. A II. kötetben pl. betűjelek tüntetik fel az állateposz, a legendák, a bibliai költészet elterjedését, ezen belül is a prózáét kocka alak, a líráét kör. A Minnesang költői útvonalait külön térkép rögzíti, útvonalanként más jellel. A német irodalmi képgyűjtemények mintegy kilencven éves múltra tekintenek vissza. G. Könnecke Bilderatlas zur Geschichte der deutschen Nationalliteratur a belőle készült Schiller—Goethe-különnyomatokkal együtt számos kiadást értek el, és némi topográfiai tanulságot is rejtenek. Könnecke ui. az újabb irodalomról ezt írja 1887-ben: „Die Lebensdata der meisten neueren Schriftsteller sind nach Kirchenbüchern, Grabmälern, Leichenpredigten und sonstigen machtenmässigen gleichzeitigen Matériáién „nachgeprüft". Wilpert külön hangsúlyozza, hogy a Deutsche Literatur in Bildern nem irodalomtörténet, de az író portréjának megismerése s a kortárs szellemi életet bemutató képek elmélyítik az élményt, szinte személyes kapcsolathoz vezetnek a művel. A topográfia részletkérdéseinek megoldásaihoz számos ötletet adhatnak a szakfolyóiratok. A Neue Museumskunde hasábjain időnként irodalmi muzeológiai kérdések is előkerülnek, irodalmi emlékhelyek kialakításáról, korabeli, mégis korszerű berendezéséről. 13 Hazai források Régebbi topográfikus kezdeményezések már a századforduló táján akadnak. Récsey Viktor szedte jegyzékbe a Vas megyei tollforgatókat, Hanvai Kovács Zsigmond Kassai írók a mohácsi vésztől máig címmel adott ki 1907-ben adattárat. Ugyancsak a századfordulóhoz kötődik a Nagykőrösi Athenas a város íróiról. Vajthó László sorozatában, a Magyar irodalmi ritkaságokban, Sopron, Szeged és Debrecen az irodalomban címmel jelent meg egy-egy kötet a sorozat 13 Neue Museumskunde, 1969. 3. sz.; Johannes Budda: Eine neue Goethe-Gedenkstätte (Ilmenau, Gabelbach, Stützerbach).; Vö. Willi Ehrlich: Ilmenau, Gabelbach, Stützerbach. Weimar, 1972.; Vö. Bad Lauchstädt. Weimar, 1970-i ; Vö. az emlékhelyek ápolásáról: A. Abusch beszédét, Neue Museumskunde, 1969. 2. sz.; Alfred Jericke: Konzeption und Gestaltung biographischer Museen, Neue Museumskunde, 1966. 4. sz. ; Karl Tümmler: Das Johannes R. Becher-Museum, Neue Museumskunde, 1966. 4. sz.; Arnold Hückstädt: Das staatliche Puskin-Museum, 1967. 4. sz.
