Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

I. A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIRŐL - Hangtár - Tverdota György: A hanganyagok gépelésének problémái

A tartalmi átdolgozás részét alkotja az olyan mozzanatok kirostálása is, amelyek esetleg egy irodalomtörténész számára beszédesek, a szélesebb olvasóközönség számára azonban unalmasak lennének. 2. A formai megmunkálás részben azt jelenti, hogy a beszédbeli többletet letisztítjuk a szövegről. Azok az írásbeli interjúk is, amelyek érzékeltetni akarják a beszédbeli eredetet, az esetek döntő többségében nem mennek túl azon, hogy az interjúalany és a felvétel készítője közötti beszélgetést párhuzamos formában, dialógusként adják elő. De még az ilyen dialógus is nagymértékben stilizált. A kérdező szöveg erősen tömörítve van, ha lehet ki is marad. A faggatózások például nem kerülnek bele az írásos szövegbe, hanem csak az eredményük, a beszélő megnyilatkozása. A beszédből tehát kimarad a kötőszövet. De ezen túlmenően kimaradnak a sikertelen megfogalmazási kísérletek. Ha a beszélő egy gondolatát több variációban elismétli, e változatok közül is csak egy-kettő kerülhet bele a cikkbe. Ha a beszélő körülményesen, nehezen fogalmaz, az átdolgozás során mondatait megmetszik, kozmetikázzák. Nem tükröződhet a szövegben a beszédbeliség szakadozottsága. Áthidalásokkal, leegyszerűsítésekkel az átdolgozok a folyamatosság látszatát adják a szövegnek. A formai átdolgozás persze még ennél erősebb beavatkozást is lehetővé tesz. A stilisztikailag hibás mondatok kijavítását, a pongyola fogalmazás helyettesítését szabatossal, a szabálytalanul indázó beszélgetés megkomponálása!, bizonyos problémák köré koncentrálást. A javítás azért mehet ilyen messzire a szöveg megváltoztatásában, mert a beszélővel kötelező elolvastatni a kijavított és stilizált írásbeli szöveget, és csak akkor szabad közöltetni, ha az illető személy aláírásával beleegyezését adja, azaz magáénak ismeri el a javított szöveget. A stilizálás esetében tehát nem helyettesítik egymással a két közlési módot, hanem a beszédbelit az írásbeli puszta anyagává fokozzák le.