V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából — Petőfi lefoglalt képeinek sorsa

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES ISMERETLEN ORLAIP ETRI CH­FESTMÉNY PETŐFI OTTHONÁBÓL Petőfi lefoglalt képeinek sorsa Egy kisméretű, szerény alföldi tájkép bukkant elő nemrégiben a Petőfi Irodalmi Múzeumban, egy régi, sokszor átnézett láda mélyéről. 1 Jól megbújt" benne egy Jókai jubileumi album lapjai közt. A keskeny, kopott aranykeretü olajfestményen széles földút fut hátra egy magányosan álló csárda felé, melynek tekintélyes kocsibeállója hajdan sok szekérnek nyújthatott védelmet szükség esetén. A zöldes-barnás tónusú kép hátterében Debrecen város halványszürke sziluettje látszik, elől gémeskút és szabadon legelésző két lovacska ekhósszekér mellett. A kép festője nem jelezte nevét, hátlapjának vitatható igazságú fel­jegyzése pedig azt állítja, hogy egykor Petőfi Sándor tulajdona volt. Habent sua fata libelli. De a képek és könyvek sorsa valahogyan rokonságban van, ezt bizonyítja, mint látni fogjuk, ez a kis olajfestmény is. A szignálatlan, év­szám nélküli, alig 26 X 32 centiméteres képecske tévedhetetlenül a múlt század közepének emléke. Festésmódja bátortalan, de a látvány őszintesége mégis megfogja a szemlélőt. Ezért már önmaga is felkeltené érdeklődésünket, Petőf ;­vonatkozása pedig kötelezővé teszi a vele való foglalkozást. A kartonra festett kép hátlapján a következő négy, egymást követő fel­jegyzés áll: „Hogy ezen képet édes boldogult atyám a Petőfi után maradt hol­mik árverésén vette legyen ezennel bizonyítom. B. Gyarmath, 858. Júl. 21-én" Aláírása: „Kota ..." (A szöveg és az aláírás más-más kéz irása, más a tinta színe is.) A második feljegyzés rövidebb, de írója ugyanaz, mint az első soroké, és itt az aláírás is azonos kéztől származik: „Emlékül kaptam ugyanakkor Draxler János". Alatta egymással összefüggő két újabb szöveg, ismét egy kézzel írva: „Tulajdonommá lett Zádori", majd: „1874. évi decz. 26. Jókai Mórnak küldi Zádori János papnöveldéi hittanár. Esztergomban" 2 . Az első sorokat 1 Petőfi Irodalmi Múzeum M.70.13.1. ltsz. of. karton 26 X 32 cm. jelzés nélkül. 2 SZINNYEI JÖZSEF: Magyar írók élete és munkái. XIX. k. Bp. 1914. 1701. skk. Draxler János, aki 1831-ben született, 1864-ben magyarosította nevét Zádori Jánosra. 1854-ben szentelték pappá, ezután segédlelkész volt Balassagyarmaton, itt kapta Kotaszek János fiától Orlai festményét. A hátirat minden feljegyzése az ő kezétől származik, csupán Kotaszek János aláírása kivétel. Zádori 1874-ben már az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. Irodalmi tevékenysége jelentős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom