V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
SOLT ANDOR: Amikor Petőfi statiszta volt... — Két hónap a Pesti Magyar Színház történetéből
és a bécsi Johann Hut(t) (1774—1809) is Kotzebue-hoz jártak iskolába, s nem hoztak szégyent a mester fejére. A Falusi egyszerűség meg az Én voltam jó színpadi iparosmunkák, használható átlagdarabok, amit az is bizonyít, hogy Szabó József színtársulatának műsorából sem hiányoztak, így nyilván Petőfinek is jutott szerep bennük/" Camillo Federicit 48 tisztes hely illeti meg az olasz drámairodalomban: a felvilágosodás szellemében s Goldoni nyomán írt színjátékaival, jellemvígjátékaival tűnt ki. Nevével Magyarországon először abban a jegyzékben találkozhatunk, amelyet Vörösmarty, Toldy és Döbrentei állítottak össze a Magyar Tudós Társaság megbízásából azokról a színdarabokról, „melyek mind jeles drámai alkottatásoknál fogva, mind a characterek szerencsés festésénél fogva előkelőleg érdemlenek fordítást."'' 9 Amikor tehát a színház a Capriciosát műsorra tűzte, az irodalmilag igényesebb közönség érdeklődésére volt tekintettel. A március 21-i bemutatóról Bajza — többek között —• ezt írta: „E vígjáték azt tanítja, mint lehet egy indulatos, önfejű s egyszersmind hiú hölgyet a maga gyarlóságaiból kigyógyítani. A gyógyításmód: szeget szeggel. A komikum benne részint Caprisiosa (Lendvayné) indulafoskodása, makacssága és hiúságából, részint a körüle állóknak, kik őt kigyógyítani akarják, cselszövényeiből fejlik ki. A mű eszméje, mint látszik, színpadilag nem új ; Shakespeare-től kezdve mai napig sokszor volt használva, s mi a pesti magyar színpadon is jókora számmal láttunk műveket, melyeknek tárgya hasonló; azonban mindamellett is a darab elég érdekkel bír, s a kivitelben elég újsággal, hogy magát színpadunkon fentartsa, kivált ha a szerepek oly helyesen lesznek kiosztva, mint ma, és színészeink a maihoz hasonló kedvvel fognak iparkodni." 50 Az eddig felsorolt vígjátékokkal ma már csak az irodalom- és a színháztörténet lapjain találkozhatunk — a Donna Diana napjainkig fenntartotta magát azokon a színpadokon, ahol klasszikus műveket is játszanak. (Nálunk utoljára 1961-ben adták a Madách Színházban.) „Ezen vígjáték a színen csaknem egyedül áll a maga nemében: itt nem bohó ötletek, nem hasrázkodtató furcsaságok tartják fenn a játék elevenségét, hanem azon magasb komikai erő, mely benne csaknem kizárólag uralkodik" — méltatta a darabot Vörösmarty' 1 , s valóban: Augustin Moreto (1618—1669), a spanyol irodalom „arany századának" egyik reprezentánsa, ezzel a művével a ..köpeny- és szablyakomédiák" legmagasabbrendű típusában, a „tiszta" cselvígjátékban remekelt. A bonyodalom fő mozgatója Polilla — a magyar változatban: Perin —, a „grazioso"; az ő szellemes, finom cselszövényei segítségével sikerül Don Caesarnak a gőgös, kérőit hideg gúnnyal megalázó és kikosarazó Diánát érzelmi csapdába ejteni, megszégyeníteni — s feleségül venni. Nálunk azonban inkább jellemvígjátéknak fogták fel s ennek stílusában játszották Moreto művét; ez már abban is megnyilatkozott, hogy eredeti címét — El desdén con el desdén: Közönyt közönnyel — Donna Dianára változtatták. A magyar fordítás — amely az A. C. West álnéven író Joseph Schreyvogelnek, a bécsi Burgtheater nagy nevű igazgatójának átültetése nyomán készült — nem is volt alkalmas arra, hogy a súlypontot a sziporkázóan elmés 47 Vö. FEKETE SÁNDOR: i. m. 48. és 78. 48 családi nevén Giovan Battista Viassolo (1749—1802). Vígjátékának eredeti címe — amely a magyar változatban az alcímbe került — Non contar gli anni di una donna; 1788-ban mutatták be Velencében. 49 Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. kötet. 1831—32. Pest, 1833. 73. • r >0 Bajza József összegyűjtött munkái. V. k. Budapest, 1900. 195. 51 VÖRÖSMARTY: i. m. 103.
