V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
MARTINKÓ ANDRÁS: Alkotásmód és kronológia
kronológiáját követő kiadás) is 1845. jún. 25. és júl. 10-e közé iktatja be, 5 holott a vers a Pesti Divatlap 1845. január 23-i számában már megjelent, — tehát majdnem bizonyosan 1844-i vers (ott is A csavargó tematikája, 1844. jún. közelében a helye). Kisebb az időbeli eltérés, de hasonló meggondolásból (Petőfi kötet-sorrendjéből és helymegjelölésből) ered a Piroslik már a fákon a levél... kronológiai elhelyezése 1845 szeptemberére, — holott a vers már a Pesti Divatlap 1845. augusztus 28-i számában megjelent! Lassan azért a sajtó alá rendezők mégis kénytelenek — legalábbis magukban — megállapítani: a Petőfi-kötetek (és kötet-tervek) sorrendje nem kronológiai rend, nincs benne következetesség. De milyen alapon és jogon nyúljunk hozzá Petőfi sorrendjéhez, melyről még Horváth János is úgy vélte: az Összes Költeményeket ,,maga a költő lehetőleg időrendi szempontból [!] állította össze"? 6 Az első faltörés a heZí/megjelölések alapján történt, de csak az egy éven belül Petőfi adta sorrend ellen. így az 1843-as termésben egymás mellé rakják a kecskeméti, pozsonyi, pesti, majd debreceni verseket, 1844-ben hasonlóképpen hely szerinti csoportosítással próbálkoznak (Debrecen — Pest — Dunavecse — Pest) —, de ezen belül a lehetőségig igyekeznek ragaszkodni a Petőfi adta sorrendhez. Holott bizonyos, hogy Petőfi elrendezése legfeljebb évek szerint kronológiai — bár nem is kevés kivétel, mint láttuk, még ott is akad. Különösen vitatható az évek végére és elejére tett költeményeknek még év szerinti kronológiai hitele is. Az 1844. január legelejére tett Honfidalról például csak annyit tudunk bizonyosan, hogy a Honderű 1844. aug. 3-i számában jelent meg. Továbbá semmi bizonyíték nincs rá, hogy A magyar nemzet (Oh ne mondjátok) az 1845. év legelső verse, s hogy a Hull a levél a világról nem még 1844-ből való. Ez a kétely minden év-váltás körüli vers kapcsán joggal felmerül. De még ha Petőfinek évek szerinti kronológiáját — nagyrészt — elfogadjuk is, elénk mered az egy éven belüli kronológia sokkalta nehezebb problémája. Azt azonban ki kell mondanunk: a kötetbeli sorrend -— ma még alig sejtett — elvek, igen következetesnek tűnő elvek alapján alakul ki, de ez csak megközelítőleg időrendi. Képzelhetni, milyen nehézségekkel kellett és kell megküzdenie a pályakép- vagy részlet-monográfusnak, ha egyrészt elfogadja (akár már módosított formájában is) ezt a kronológiát, másrészt szervesen egymásba és egymásból folyó s mennél kisebb: pontosabb szakaszokra szűkített-rögzített fejlődésképet akar rajzolni. Igen nagy és jelentős kihatású melléfogáshoz azért mégis egészen „fejlett" vakság-süketség kellene, mivel — legalábbis a pregnánsan személyes vagy közéleti, illtetve irodalomelméleti vonatkozású versekben — általában mindig van valami olyan konkrét életrajzi (ezen belül helyi, évszaki, históriai, élményi stb.), köz- vagy irodaloméleti vonatkozás, mely (egy éven belül tudva magúinkat) lehetővé teszi a hónapra, hétre vagy •— szerencsés esetben — akár napra való darálást is. Százával lehet erre példát adni az (1847-i) Szeptember végén-től az 1849 eleji Buda várán újra német zászló-ig (utóbbi esetben a történelmi-hadi események kronológiája igazít el). — Nehezebb az eset az olyan verseknél, melyekben a személyes életrajzi vagy kortörténeti vonatkozások hiányoznak, illetve nem első tekintetire szembeötlők, továbbá amelyeknek pregnánsan személyes (kronológiailag értékesíthető) vonatkozásait a műfaj szinte kizárja. Gondolok itt elsősorban a (Petőfi értelmezé5 Petőfi Sándor összes Művei I. k. 1951. 28., 322. 6 HORVÁTH JÁNOS : Petőfi Sándor. 1922. 217.
