V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

GERSKOVICS, A. ALEXANDR: A „Tigris és hiéna" — Részlet a szerző „Petőfi költői színháza" című könyvéből

a darab tömör és „plebejus" nyelvétől, a Nemzeti Színház a darabot szintén elfogadta és a próbák megkezdődtek. Ám amikor Petőfi márciusban Pestre érkezett a darab bemutatójára, megtudta, hogy a színház igazgatósága nem rendelt ei bérletszünetet a Tigris és hiéna előadására. Ezt Petőfi igen rossz néven vette és botrányt rendezett. Közvetlenül a bemutató előtt elvitte a darabot a színháztól és ezt nyilvánosan bejelentette a sajtóban. A Pesti Divatlap 1846. április 9-i száma közölte meg nem alkuvását hirdető cikkét Legyen az ember drámaíró címmel.

13 Petőfi halála után drámai öröksége feledésbe merült. Gyulai Pál a Tigris és hiénát a francia melodráma hatása alatt született „borzalom-drámák" közé sorolta. Később követői és tanítványai tovább variálták azt a gondolatot, hogy Petőfi drámai kísérletei komolytalanok. Havas Adolf ezt írta: „Petőfi színműve a romantikus mozgalom szörnye."

1

'

1 1876-ban Kolozsvárott megkísérelték a színmű bemutatását, de a bemutató ismeretlen okokból elmaradt. A 80-as években Meltzl Hugó kolozsvári professzor mozgalmat indított a darab bemutatásáért. „Szerencsénkre — írta — van eg}' darab, amelyet Pesten nyomattak ki Emich Gusztáv nyomdász műhelyében 1847-ben és mindenki, aki azt elolvassa, meggyőződhet arról, micsoda könnyelműség egy fölényes kézlegyintéssel elintézni ezt a sok tekintetben zseniális művet. . . Máig sem értem, miért nem viszik . . . színpadra, ha más okból nem, egyszerű kíváncsiságból. Lessing. aki nagyobb drámai érzékkel rendelkezett, mint bárki a világon, azt mondta, hogy egyetlen darabról sem alkothat ítéletet addig, amíg nem látta azt a színpadon. Egy szóval csak a színpad a dráma mércéje.

15 Meltzl érveinek hatására be is mutatta a darabot a kolozsvári színház 1883-ban, E. Kovács Gyula rendezésében. Három előadás volt: november 3-án és 4-én és december 26-án. A sajtóvisszhangból ítélve a kolozsvári premier ugyan sikeres volt, de nem hozott fordulatot Petőfi művének színpadi sorsában. Hosszú éveknek kellett eltelnie, amíg, már napjainkban, fel nem bukkant egy rendező, aki megérezte a drámaíró Petőfi rehabilitálásának szükségességét. Kazimir Károly 1967 nyarán a budapesti Körszínház színpadára állította az elfelejtett drámát. A siker teljes volt, 14 előadásra került sor a nyári szezonban, és ezután a darab átkerült a Thália Színházba, részét alkotja a színház repertoárjának. 1967. október 20-án tartották meg a Tigris és hiéna második bemutatóját. Kazimir alapos — a történelem elfeledett lapjait gondosan, fantáziadúsan kiegészítő-kutatóként közeledett a darab szövegéhez. Petőfi szövegét átdolgozva megalkotta az Énekes szimbolikus figuráját. Vászonfüggönyt feszített ki a színpad mélyére, ezen jelezte a cselekmény színhelyét. Az előadást az ősi kürt hangjával kísérte, a nyugtalan, elmélázó melódia az elmúlt időt jelezte, és növelte a cselekmény epikus jellegét. Bár ez a kísérlet csupán az egyik lehetséges, de nem egyedüli megoldás, mégis arra késztet, hogy figyelmesebben vizsgáljuk ezt a különös színművet és egyre újabb megoldásokat keressünk. Kazimir Károly alapos és jó szándékú megoldása mögött ugyanis valahogy eltűnt a darab szerzője. (. . . ) Ha mégis választ kellene adnom arra, hogyan kell hát színpadra vinni a Tigris és hiénát, azt válaszolnám: nem tudom. Csak azt érzem, hogy ez nem 13 Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése. Budapest, 1967. 305. 14 PETŐFI SÁNDOR: összes művek. Vegyes művek. I. k. 1895. 15 Magyar Polgár 1883. 17. évf. 255. sz. nov. 6. 10* 147