V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

H. TÖRŐ GYÖRGYI: Adalékok Petőfi „A gyüldei ifjakhoz" című költeményéhez

Kossuth ellen Vasvári Pállal még puccsot is szervezett, ami azonban meghiúsult.) — De a forradalom bukása után aztán újra gyorsan megtalálta helyét az uralomra került új hatalom oldalán: már 1849 végén vagy 1850 elején Ung vármegye es. k. törvényszékének tanácsosává nevezték ki, mely állásban 1854-ig „a legnagyobb elismeréssel működött" . . /

i6 A megalkuvásra sohasem kész Petőfi — mint a gyüldei ifjúság egy részének további útja is igazolja — jó érzékkel, jogosan, korántsem igazságtalanul ítélte el a konzervatív erőkhöz érdekből hozzásodródott fiatalok tömegét. Mivel megmozdulásaik minden mozzanatáról az egykorú lapok sem adtak hírt, A gyüldei ijjakhoz megszületésének egészen pontos időpontját ma már — új adatok esetleges felbukkanásáig — sajnos, lehetetlen megállapítani. A kronológia helyes megállapításához nem ad támpontot a költő 1945 végi verseit tartalmazó kéziratos füzete sem

47

,legfeljebb, mivel még utóbb kitépett lapként sincs benne nyoma e versnek, azt az óvatos feltételezést is megengedi, hogy keletkezhetett 1846 legelején is, amikor — mint láttuk — a gyüldei ifjúság nagy visszatetszést keltő, tiltakozást is kiváltó túlzó lojalitással tett hitet gyüldei hovatartozása mellett. . . A gyüldei ifjakhozt — bármelyik napon, héten keletkezett is — úgy kell számon tartanunk, mint egyikét Petőfi legelső harcos politikai verseinek, mellyel az ellenség igazi arcát nyílt szóval leleplezve, maga is megkezdte kérlelhetetlen harcát a haladás legfőbb ellenségei, meg a gyávaságból őket segítő konzervatív, népellenes tábor ellen. 46 L.: DANIELIK: Magyar írók II. Pest 1858. 198—199.; Magyar Lexikon XII. Bp. 1883. 47 Leírását 1.: Petőfi Sándor összes Müvei VII. Bp. 596—597.