V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
H. TÖRŐ GYÖRGYI: Adalékok Petőfi „A gyüldei ifjakhoz" című költeményéhez
voltak is fiatalok/' Ezek többsége azonban inkább csak utóbb, a következő hetekben léphetett az egyesületbe; ezt igazolja például az is, hogy még a legfőbb „gyüldei ifjak" egyike, Mészáros Károly is •— ki az év végén több alkalommal is már a gyüldei ifjúság vezérszónokaként üdvözölte Lipthay Sándort — csak később, 168. tagként lépett a Gyüldébe! 5 A legelső napokban belépett néhány fiatalnak pedig bizonyára nem tulajdonított Petőfi oly nagy fontosságot, hogy ily szenvedélyes haragra lobbantotta volna őt ifjú korukhoz méltatlan, áruló lépésük. Persze magának a Gyüldének megalakulása, a haladásellenes, antidemokratikus, az abszolutista elnyomó hatalmat támogató erők klubba tömörülésének ténye, s még inkább a hozzájuk csatlakozó egykori Nemzeti kör-i tagok, sőt vezetők megvetésre méltó áruló magatartása már az első percekben sokakban, Petőfiben is méltó haragot kelthetett. (Talán a Hogy van, hogy azt a sok gazembert . . . című, kezdetű Petőfi-vers is ezeknek az eseményeknek hatására született!) Annál is inkább egyre növekvő ingerültséggel figyelhette a Gyülde létrejöttét, szervezkedését, mivel — bár szeptember—október folyamán többször is elhagyta a fővárost — az újságok híradásából, az elterjedt hírekből egyre tisztább képet nyerhetett arról, mint segítették elő a konzervatívok eleinte még csak óvatosan, észrevétlen titkos hangulatkeltéssel a Nemzeti Kör G kettéoszlását, majd ennek megtörténte után mint próbálták felhasználni e szakítást a maguk befolyásának megerősítésére. A Nemzeti Kör 1845. szeptember 14-i közgyűlésén vetődött fel először annak a terve, hogy a demokratikus eszmék elterjesztése, a haladó erők összefogása terén egyre fontosabb szerepet játszó Nemzeti Kör az országúti (mai Múzeum körúti) Kunewalder-házból költözzék át a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utcai Horváth-házba, ahol nagyobb, központibb fekvésű helyiség kínálkozott. Mivel azonban — pénzügyi nehézségekre hivatkozva — többen is a maradás mellett nyilatkoztak, október 4-re egy újabb közgyűlést hívtak egybe; ezen a szavazásra jogosult megjelent tagok 64:25 arányban a költözés mellett döntöttek. 7 Bár a kérdés eldöntésében látszólag semmi politikai szempont nem játszott szerepet, a döntés sajtóvisszhangja utóbb azt is gyanítani engedte, hogy a különböző erők mily irányban igyekezhettek befolyásolni a szavazókat. Míg a Pesti Hirlap a szavazás eredményétől — jogosan — azt remélte, hogy a város szívében még gyorsabban szaporodik majd a Nemzeti Kör tagsága, növekszik befolyása, s ezért elítélte a kisebbségben maradt, költözésellenes töredéket 8 (sőt még a Honderű is a kívánatos egység, a költözés mellett tört lándzsát 0 ), addig Lipthay Sándor lapja, a Nemzeti Üjság, (melyről Polydorus álnéven 1848-ban Mészáros Károly 4 A Gyülde indulásakor írni kezdett, a tagok saját aláírásait őrző tagkönyvét az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi (FolHung 1217.). A saját kezű bejegyzések sora a 323. tag aláírásánál megszakadt. Az 1846. őszén megjelent nyomtatott tagnévsor már foglalkozás megjelöléssel, s névsorban közölte a Gyülde első évi 405 tagjának nevét. üL: a kéziratos tagnévsor 9. lapján. 6 A Nemzeti Kör történetét az egyesület egykori jegyzője, RE OK (vagy RÖKK) ISTVÁN dolgozta fel első ízben A „Nemzeti kör" pecsétnyomója c. cikkében (Vasárnapi Üjság 1860. 42—43.). Legújabb, tudományos igényű elemzését 1.: DEZSÉNYI BÉLA: A Nemzeti kör a negyvenes évek irodalmi és hírlapi mozgalmaiban c. tanulmányában (ItK 1953. 163—204.). Ugyanitt megtalálható a Gyülde történetének, szerepének úttörő ismertetése is. 7 L.: Honderű 1845. őszhó (okt.) 7., 14. sz. 275. Heti szemle. — A Horváth-ház épülete ma is áll a Kossuth Lajos u. és a Szép u. sarkán. 8 L.: Pesti Hírlap 1845. okt. 9. és 16. Fővárosi újdonságok. 9 „vessünk hát vállat egy szívvel, lélekkel, nem pedig azt, amit a minoritás tesz: szórjuk el a szakítás magvát." L.: Honderű 1845. okt. 14. 296. Heti Szemle.
