Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

LENGYEL DÉNES: Az irodalom helyi hagyományai

VAJDA JÁNOS EMLÉKMÚZEUMA VALÓN (Berekméri Zoltán felvétele) Mikszáth szerint az író részletes, mindenre kiterjedő életrajzát kell elsősorban összeállítani, amíg erre mód és lehetőség van, a művekkel kevésbé kell foglalkozni, mert ezek amúgyis túlélik írójukat. Különben is minden nemzedék a maga ízlése szerint ítéli meg az író oeuvre-jét.

9 Ez az elv vezeti, amikor hozzáfog az anyag összegyűjtéséhez. A gyűjtőmunkában segíti Révai Mór János, a mű kiadója, de segíti az egész ország, mert az 1904-ben közreadott felhívásra egymás után érkeznek a levelek az író lakására. A kiadónak feltűnik, hogy Mikszáth ,,apró dolgokról" is tudakozódik. Révai Mór János ezt írja erről: „Mikszáth Kálmán két télen át dolgozott ezen a munkán. Mindkét télen át jóformán naponként dél felé bejött hozzánk, és átadott valami komissziót. A levelezést ... a mi irodánk végezte helyette, az fordult levélben mindazokhoz, akiktől valamely felvilágosítás kellett volna; sokszor igen jelentéktelen apró dolgokról, sokszor igen fontos dolgokról kellett tudakozódni."

10 Milyen „apró dolgokról" lehetett szó? Nyilvánvalóan olyanokról, amelyek Mikszáth szempontjából fontosak, de a közvélemény jelentékteleneknek tartja őket. A jellemző adat kutatására érdekes példát mond Révai, amikor a bala9 MIKSZÁTH KALMAN: Jókai Mór élet-3 és kora, Krk. (Sajtó alá rendezte Rejtő István), Bp. 1960; I. 220. 1. lü u. o. I. 212. 1.