Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
LENGYEL DÉNES: Az irodalom helyi hagyományai
Valóban, hasznos segítséget nyújtottak: amikor az Oktatásügyi Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság felhívást intézett a közép- és általános iskolák irodalmi szakköreihez, akkor Vargha Balázs kiadványát jelölte meg a kutatás forrásául. Ebben a felhívásban, amelyet 1955-ben intéztek a szakkörökhöz, az alábbi gyűjtési és megőrzési feladatokat adták a pályázóknak: Az iskola környékére (város, kerület, járás) vonatkozó adatok kiegészítése egyrészt a szakirodalom, másrészt helyi adatközlők útján. Irodalmi emlékhelyek adatainak közlése: írói szülőház, lakóház, síremlék, emlékmű, emléktábla, múzeumban elhelyezett festmény, írói emléktárgy. Irodalmi emlékhelyek gondozása, sírhelyek rendbehozása, emléktáblák gondozása. Kéziratok, emléktárgyak gyűjtése az írók rokonainál, padláson stb. Népi emlékezések, történetek gyűjtése: hiteles életrajzi adat, anekdota, Petőfi, Jókai, Csokonai mint a népi történet hőse; regényalakok, irodalmi szereplők a népköltészetben. A pályázat meghirdetése mellett múzeumunk a megyei tanácsokat is felhívta, hogy a helyi irodalmi hagyományok gyűjtését, megőrzését és népszerűsítését előmozdítsák. A tanácsokhoz intézett levélben a múzeum kettős célkitűzéséről ezt olvassuk: „az egyik: erősíteni haladó irodalmi örökségünk, nagy íróink kultuszát, elérni azt, hogy emléküket megőrizzék, megörökítsék, emlékmüvüket, sírjukat gondozzák, hagyatékukra féltő gonddal vigyázzanak, műveiket minél szélesebb körben s minél mélyebben megismerjék, megszeressék — s mindezen keresztül egyre növekvő tömegek egyre jobban szeressék, becsüljék, támogassák az élő irodalmat; a másik: a gyűjtés adatait a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományosan feldolgozza, a helyszínre szükség szerint kimenve esetleg kiegészíti s így készül fel a magyar irodalom teljes topográfiájának széles körű fényképdokumentációval ellátott kiadására." A topográfia összeállítása a múzeum távlati tervében is szerepel, mint: „előkészület a teljes magyar irodalmi topográfia és fényképdokumentáció kiadására" (7. pont). Ezzel a tervvel szoros összefüggésben áll a főváros egyes kerületeiben és a megyékben folytatott tevékenység. Ez a tevékenység részben a Petőfi Irodalmi Múzeum közvetlen vagy közvetett irányításával, részben a könyvtárak, az egyetemi és a főiskolai tanszékek, illetőleg a vidéki múzeumok önálló kezdeményezésével folyik. Ezeknek a kezdeményezéseknek és a múzeum irányította gyűjtésnek összhangja, teljes kimunkálása kettős haszonnal járhat. Egyrészt a főváros minden kerülete, az ország valamennyi megyéje egységes elvek alapján szerkesztett teljes gyűjteményét nyújthatja a helyi irodalmi hagyományoknak, másrészt az egész összegyűjtött anyag szakszerű megszerkesztésével a tervezett irodalmi topográfia összeállítását is megvalósíthatjuk. Múzeumunkban hagyománya van a pedagógusok rendszeres tájékoztatásának és a szakkörök folyamatos irányításának. Az októberi pedagógus tanácskozásokon a szemléltetés mellett az emlékezésgyűjtés is visszatérő téma, s a gyűjtés gyakorlatát már 1955-ben múzeumunk irányításával sajátította el a Teleki Blanka és a József Attila Gimnázium szakköre. A száraznak tűnő adatgyűjtés pedagógiai vonatkozásaira mutat rá Nemeskürty István, aki a Mester utcai általános iskolai szakkör tagjaival József Attila emlékeket gyűjtött. Erről írt cikkében többek között ezt olvassuk: