Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

IFJ. HORÁNSZKY NÁNDOR: Balaton

T cz. Nagy Miklós úrnak Kézirat

1 A Balaton (írta Jókai Mór (és) Sziklay János és Jalsovics Aladár (közreműködésével) munkálatainak felhasználásával.)

2 (Egyike) Magyarország legérdekesebb tava(inak). A „magyar tenger" elnevezés ellen azonban (kell) tiltakozunk, melylyel a helyi hazafiság beczézi ezt a nagy vízmedenczét; — mert ez a név teljes joggal az Adria (...) csücskéjét illeti meg, melyet Fiuménk kikötője őriz. Maradjon csak a Balaton a tavak között az első, s ne akarjon a tengerek között az utolsó lenni. Kiterjedése hétszáz (k) négyzetkilométer, hoszsza 82, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Keletkezését s mostani létezését-' a hazai és külföldi tudósok alaposan megvitatták. A neptunisták szerint e nagy tó pontusi alakítás, vízvájta medencze, hajdani tenger maradványa, melynek tanújelei a tihanyi partokat ellepő tengeri

4 csiga kövületek: népnyelven „kecskekörmök", sőt a Balatonnak tengerdagályszerű koronkénti háborgása. A vulkanisták

5 ellenben azt fogadták (...) el, hogy a Balaton egyenesen tűzokádók alkotása. A zalai partokat ékesítő lobor alakú hegycsúcsok a badacsonyi tűzhányó tölcsér, láva- és tufarétegeivel, a tihanyi ponk (promontor)

0 geizere bizton tanúskodik a történetelőtti idők földalatti harcairól, a midőn a kitörő bazalt beleavatkozott a világteremtésbe. A geodaesia hivei ezektől eltérőleg a Balaton létre jövetelét a föld(.. . )kéreg

7 horpadásra kész működésének tudják be s mind ezek kimerítő észleletekkel lőnek bebizonyítva. Ellenben — szintén alapos kutatások nyomán kiderittetett,

8 hogy a Balaton medre nem lehet neptuni alkotás, mivelhogy közelében nincsenek nagy hegyek, a melyekről alácsúszó jégkoloszusok medret vájhattak volna, mint Helvécziában. a vulkáni

9 alkotás elmélete is meg van ingatva az által, hogy elébb volt ezen a helyen a tó azután jöttek a tűzhányók: inkább a víz benyomulása a földrepedésekbe,

10 okozta az utóbbiak kitörését mint jelen időkben a görög archipelagus uj tűz hányójáét:

11 a földkéreg alkotó működését pedig teljesen megcáfolta egy legújabb ásatási müvelet a siófoki parton, a hol a triász képletben széles réteg folyamkavics találtatott, mindenféle saurusok, mastodonok, és mammuthok koponyamaradványaival, annak az elismeréséül hogy itt magasan a Balaton mostani felszine fölött (melynek medre most a Balaton víz színe fölött van.)

1

'

2 egy hatalmas folyóvíz hömpölygött 1 A boríték címzése, melyben a kézirat található. 2 Az egész mondat a margón található, ceruzával átlósan áthúzva. Az „Irta" szó helyett előzőleg ez a szó állt: „írták". A k betűről és az á betűről az ékezet lila tintával áthúzva. Ugyancsak ilyen tintával áthúzott a mondaton belüli két törölt szó. 3 ,,s mostani létezését": utólagos betoldás a sor fölött. í „tengeri": az ,,i" betű ceruzával való utólagos betoldás. •

r

) „vulkanisták": eredetileg c betűvel írta Jókai, ezt ceruzával k betűre javította; 0 a kerek zárójel ( ) Jókaitól származik; ' a törlés is valószínűen a „kéreg" szó volt, de a sor végéről áthozta a következő sor elejére; 8 a szó második t betűje ceruzával betoldott; 9 „vulkáni": ld. az 5. sz. hegyzetet; 10 „benyomulása a földrepedésekbe": a margón található betoldás; 11 „mint. . . hányójáét": utólagos betoldás a margón; 12 a margón található betoldás, melyet Jókai áthúzott;