Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

IFJ. HORÁNSZKY NÁNDOR: Balaton

Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1882. A tihanyi apátság története. A tihanyi félsziget és a Balaton leírásával. Pécs, 1889. Jalsovicsról magában a kéziratban is említést tesz Jókai, mikor a Balaton fürdőiről ír: „~gy r. kath. plebánus (Jalsovics Aladár) egy könyvet adott ki az erre vonatkozó orvosi észleletekből: mely munka a természettudományi vizsgálatok mostani magaslatán áll." Jalsovics Aladár könyvéből főként a Balaton gyógyhatásainak leírása került a műbe. Továbbá azoknak a betegségeknek felsorolása, melyekre a Balaton jótékony hatással van (idült csúz, küteg stb.). A Balaton vizének összetételére is találunk adatokat Jalsovics 1882-ben megjelent művében. Az arácsi szeretetházról is történik említés Jalsovics könyvében Jókaival kapcsolatban: „Az intézetet bizottság kezeli, melynek elnöke Jókai Mór. . ,"

4 Jalsovics másik könyvében pedig aKisfaludy-szoborral kapcsolatban így ír: „Ujabban Jókai Mór úr akarta megvenni..Jókai az arácsi szeretetházról és a Kisfaludyszoborról is említést tesz művében. Sziklay János könyvéből kevesebb adatot vett Jókai e művéhez. A tó vízellátásának problémájáról, valamint a Balaton endogén háborgásáról — mely különben téves nézet — Sziklay 1890-ben megjelent művében (A Balaton és vidéke) ezeket írja: „Minthogy a tó színének ily rohamos emelkedését nem magyarázzák teljesen a megelőző csapadékviszonyok...: valószínű, hogy hasonló jelenséggel állunk szemben, mint a Szabó József által geológiájában magyarázott endogen (belülről származó) viharok, a minők az amerikai tavakon is előfordulnak." (45. p.) Valószínű tehát, hogy Jókai az endogén háborgásról vallott felfogása innen ered, és ezért nem foglal el korszerű álláspontot. Sziklay János: Balatonunk (Bp., é. n.) későbben megjelent művében erről már más véleményen van: „Az önmagában való háborgás titokzatosnak tetsző tüneménye Szabó József tudós geológust is annyira megzavarta, hogy a háborgások kitörését endogen, belső viharoknak tulajdonította. Ez teljesen téves. Az a szélmentes időben való háborgás származhatik először onnan, hogy a tartós felső szél nagy víztömeget nyom át a déli partra; a szél megszűntével az átnyomott víztömeg visszaáramlik s ez okozza a nyugodtnak látszó felszín alatt a ritmikus hullámmozgást .. ." (75. p.) Jókai sokat tett a Balaton népszerűsítése érdekében. Több művében is ír róla. Az Arany emberben a téli Balaton bemutatása; a Magyarhon szépségei c. kötetben közölt A magyar Tempevölgy c. rajzolata páratlan szépségű leírását adja a Balatonnak. Emlékeim c. kötetében A befagyott Balaton^' és az Utolsó napjai a fürdő idénynek' c. írásai mind egy-egy szép mozaikhoz hasonlítanak. Utóbbiban a Balaton alkonyi színeinek költői szépségű és érdekes hasonlatokkal tarkított leírását találjuk, amely sok hasonlatosságot mutat az ismertetett kézirat egy részével. 4 JALSOVICS: A tihanyi apátság története. Pécs, 1889. 74. p. 5 JALSOVICS: A balatonfüredi gyógyhely... (1878. kiad.) 91. p. IS JÓKAI MÓR: Emlékeim 2. köt. Bp. 1875. 253—255. p. 7 JÓKAI MÓR: i. m. 1. köt. Bp. 1875. 207—216. p.