Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

EGRI MÁRIA: A „Fekete Kolostor" szobrászművésze

KUNCZ ALADÁR (Zádory Oszkár munkája) telén volt maga internálását kérni, de azzal a feltétellel, hogy emberileg bánjanak vele." (1., 218.) Zádory ugyanúgy értékes, de az akkori körülmények között éppúgy használhatatlan ajánlólevelekkel érkezett Noirmoutierbe, mint Kuncz Aladár. „Ajánlólevele van Desbois-tól, Rouchet-től, Brandt-tól, és még sok művészi és írói nevezetességtől..." (1., 220.) ez utóbbi Brandt, aki „bronz díszművekkel népesíti be a világot, amelyekhez a modelleket Párizsban Zádory és még tizenegy szobrásztársa készítette" (1., 221.), Edgar Brandt fém-díszmű kereskedő, aki nemcsak külső és belső bronz- és vasdíszeket készített műhelyében, bronz szobrokat, tárgyakat árusított, de időszakonként kiállításokon is bemutatta kollekcióját. Katalógusainak bizonysága szerint Zádory több kiállításán szerepelt. 1914. augusztus 2-án kelt ajánlólevele, amelyben igazolja, hogy Zádory Oszkár szobrász, aki a házához tartozó Murát Boulevard-on dolgozik, „1907-től mind a mai napig élénk szimpátiát tanúsított Franciaország iránt". Az igazolást, amely a fogság évei alatt végigkísérte Zádoryt, az auteuil-i rendőrség pecsétje hitelsíti. (Túrkeve, a Finta Múzeum adattárában.) Amikor Zádoryt is besorolják a Noirmoutier foglyai közé, ott már az előzetes perigueux-i hetek, s az erődítménybörtönben eltöltött fél esztendő alatt kialakult életrend fogadja. Kuncz Aladár néhány soros jellemzésével, mint a regény majdnem mindegyik szóra érdemesítettt alakjánál — a szobrász egyéniségének lényegére tapint: Áprilisban érkezett hozzánk, s lényegében volt valami ennek a hónapnak feszülő, szeszélyes, kitörésekre kész fiatalságából. Regényalakoktól benépesített képzeletem hol Dickensnek, hol Dosztojevszkijnek emberei közé helyezte... Lassanként ismerőseinkké lettek életének múlt alakjai. És amilyen erőszakos elevenséggel hozta őket közelünkbe, ugyanúgy kellett eszméit, ötleteit és gondolatait a háborúról, a művészetről, a franciák és magyarok jellemvonásairól magunkévá tennünk, ha 14* 211