Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus
gondoskodott a kiadás költségeiről, és annak gondozására Bartók István esztergomi vikárius-kanonokot kérte fel. 28 A Beniczky-kötet Bartók előszavával, 1664-ben jelent meg. Sajátos véletlen, hogy a feltételezett nagyszombati első kiadás egyetlen példánya sem maradt ránk. A XVII. századból csupán kolozsvári (1670, 1682, 1700) és lőcsei (1675, 1685, 1696) kiadásait ismerjük. Beniczky eredeti kézirata elkallódott, és így nem tudjuk, minden versét tartalmazza-e a kötet. Minden bizonnyal nem, de Bartók egyházi állásából következően, Balassi—Rimay Istenes Énekei bécsi kiadásának szerkesztői szerint járt el, amikor a kötetet egybe állította. Ájtatossági kézikönyvet szerkesztett, amit különösképpen hangsúlyozott azzal, hogy az Istenes Énekek bécsi kiadásából (némi szöveg módosítással), Rimay János egy és Nyéki Vörös Mátyás hét éneket átvette és ezzel még inkább kiemelte a kötet vallásos jellegét. 29 Tizenegy vallásos költeményét olvashatjuk a kötetben. Beniczky költészetével először foglalkozó Fülöp Adorján is megállapította már: „ha költeményei kezdő fohászkodó, vagy rohamos indulatot eláruló sorait kivesszük, nem lesz az egész egyéb, mint didaxis, mely azonban nem saját nézeteinek eredménye, hanem a bibliából vett példálózgatás".' 10 Bán Imre szerint: „A mélyebb megrendülést, vagy személyes hangvételt nélkülöző vallásos verseiből az átlagember kedély világa tükröződik . . . Gyakori témája a bűnbánat, ilyenfajta verseiben találunk színesebb, fordulatosabb barokk pátoszt, a Balassi—Rimay-hatás azonban lépten-nyomon jelentkezik."'' 1 Kétségtelen a Balassi—Rimay-hatás Beniczkyre. Különösen érződik ez virtuóz verselésén. Csaknem kizárólag a Balassi-versszakot használja. Azonban úgy látjuk, hogy vallásos költeményeire Nyéki Vörös Mátyásnak, az Istenes Énekek bécsi kiadásában levő versei voltak nagy hatással. Néha úgy tetszik, hogy Beniczky versei Nyéki Vörös énekeinek parafrázisai. A kötet első énekénél a „Minden nap víg kedvel..." kezdetűnél már érezzük ezt, hiszen utána Nyéki Vörös „Minden-nap jó reggel. .." kezdetű éneke következik. A verseket tovább olvasva nélkülözzük a vallásos élménynek, a barokkban megszokott, szenvedélyes átélését. Sem a vallásos élmény misztikus szárnyalása, sem a bűnbánat lelket felkavaró pátosza nincs meg benne. Nem Balassi, de még Rimay sem volt mestere. Balassi lírai szenvedélye és Rimay bölcsességének mélysége hiányzik nála. Szerényebb utakon járt. Példája Nyéki Vörös Mátyás volt. A pápoczi prépost éppen pap voltánál fogva szinte mindennap átélhette a vallásos élet misztikus megrendüléseit. Ennek szép bizonyságát olvashatjuk prózában írt imádságos könyvében. Mégis ezek a nagy érzelmek költészetében nem kerestek kifejezést. A hitében szilárd, életében tiszta papi ember hódolásai ezek a versek, a misztikus megrendülés csak az áhítat kifejezéséig emelkedik bennük. Szenvedély helyett, inkább az elmélkedés, az áhítat retorikus frázisai szólnak belőlük hozzánk. És Beniczky a maga szerényebb költői eszközeivel halvány mását tudta csak verseibe foglalni. Egy-egy kifejezésében ott kísért ugyan a Balassi—Rimay olvasási-élmény hatása, de a tizenegy költemény egészében Nyéki Vörös hatását mutatja, anélkül azonban, hogy a barokk pátoszát, 28 Rimaytól a „Mennyekben lakozó" című verset, Nyéki Vöröstől a „Mindennap jó reggel", „Búsult életemnek", „Viseld békességgel", „Mélységes setétség", „Mennyei nagy felség", .Kiáltok míg élek" és „Múljék el Úristen" kezdetű verseket használta fel. 20 FÜLÖP ADORJÁN: Rimay János és Beniczky Péter, Figyelő, 1881, 357. 30 A magyar irodalom története lGOO-tól 1772-ig, 197. 31 Magyar Rithmusok 107—108. L, a továbbiakban M. R.
