Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus

keletkeztek. Főuraink között nem egy műértő, a művészetek ismerője volt.

20 A pompa keresése találkozott a műgyűjtő szépet keresésével. S itt meg kell említenünk a még ma sem eléggé ismert lengyel kapcsolatainkat. Az északi Magyarország nem csak borral, marhával, gabonával kereskedett a lengyel piacokon. Naplókat, levelezéseket olvasva számtalan adalékot találunk arra, hogy a lengyel piacokról „Kultúr-cikk"-ek is származtak Magyarországra. A főuraink, de még inkább a „főember-szolgák" nemcsak a politika hírei felől tájékozódtak Krakkóban, hanem könyvet, posztót, selymet, ékszereket stb. hoztak és vásároltak. Ezek az évtizedek azok, amikor az életforma is változott. A középkori eredetű, de a török veszély miaitt még gondosan karban tartott várak aljában már megjelennek a lakályosabb, a pompa kifejtésére alkalmasabb udvarházak. Voit Pál találó elnevezésével mondva, kialakul a magyar „udvarházi pompa". A várak puritán életformája, amely a várbirtokos főúr és nagy létszámú környezetével együtt élésén alapult, az udvarházakban szükségszerűen leszűkül, ott már csak gazdái találtak otthonukra. Az udvarházak pompája, már inkább a kényelmet szolgálja.

21 „A késő-reneszánsz irodalom főúri bázisa az ellenreformáció előretörése, a barokk terjedése következtében 1610 után már egyre szűkült, a 20-as években az udvari igényeket már jobbára prédikátor írók elégítették ki, az 1630-as években pedig a sztoikus irodalom művelése már csak a felvidéki megyék protestáns nemeseire, a már halott Rimay rokonaira és ismerőseire korlátozódott." Ezekkel a szavakkal zárja le a sztoicizmust és a manierizmust ismertető fejezetet Pirnát Antal A magyar irodalom történeté-ben, azt a látszatot keltve, mintha a század közepére a manierizmus már kiszorult volna a barokk terjedése, uralomra jutása következtében. A barokk udvari költészetét ismertető Bán Imre is erre az álláspontra helyezkedik, és az udvari költők műveinek manierizmusát meg sem vizsgálja, egyöntetűen barokknak mondja őket.

22 Eckhardt Sándor Balassi Bálint utóéletéről szólva számba vette azt a hatást, amit Balassi verseinek kéziratai ismeretében, költőink műveiben kimutathatunk.

2

'

5 De senki nem foglalkozott a nyomtatott Balassi-kiadások hatásával. Balassi és Rimay Istenes Énekei az 1630-as évektől kezdve újabb és újabb kiadásokban jelentek meg, és tovább örökítették abban a manierista költészet jelentős eredményeit. Nemcsak a Beniczky Magyar Rithmusainak összeállítójára volt hatással Balassi—Rimay bécsi kiadása, mikor abból Rimay a Nyéki Vörös verseit átvette, tehát külső formájában utánozta, például vette a kiadást. A hatás jelentkezik költőink műveiben is. Ha az udvari költészetet, a főrangú íróink műveit közelebbről vizsgáljuk, nem tudunk egyértelműen csak a barokk költészetéről szólani. Véleményünk szerint a manierizmus jelen van, bár egyre halványabban, a XVII. század végéig kimutatható. Klaniczay Tibor a magyar barokk irodalom kialakulását vizsgálva megállapítja, hogy „Balassi Bálintnak hagyománya sokáig tovább él, különösen pedig Lisztinéi és Beniczkynél, mind versformája, mind számos tartalmi egyezés révén.

2

'

1 De a hagyományos magyar kultúra öröksége Eszterházy Pál barokk 20 ENTZ GÉZA: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Bp. 1937. 21 VOIT PÁL: Régi magyar otthonok. Bp. é. n. 117—194. 22 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. KLANICZAY TIBOR. Bp. 1964. 15. — U.ott 196—202. 1. 23 ECKHARDT SÁNDOR: Balassi Bálint utóélete. ItK 1955, 407. 24 KLANICZAY TIBOR: A magyar barokk irodalom kialakulása. Reneszánsz és barokk. Bp. 1961, 412.