Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus

Keglevich Miklós.

1

' 1663-ban a bécsi egyetemet meglátogató Zrínyi Miklóst az ott tanuló Koháry István köszöntötte, aki már 1667-ben füleki főkapitány.

7 1668-ban lett Balassa és Koháry főnöke, az 1668 végén a morva határ főkapitányává kinevezett Esterházi Pál, aki Semptén rendezte be székhelyét.

8 És Sempte szomszédságában, Szamolány várában élte boldogtalan házas éveit Rákóczi Erzsébet.

!1

1664-ben Petrőczi István szolgálaltában állott a Zrínyit versével siraató Petkó Zsigmond, aki a kuruc világ eszmevilágát elsőnek foglalta versbe.

10 És Petróczi István várából, Kaszáról menekült 1670-ben lengyelországi száműzetésébe Petrőczi Kata Szidónia."

1 Főrangú költők címén emlegetett íróink nagyobb részét jelentik e nevek, kiket jórészben eddig csak származásuk, társadalmi eredetük alapján kapcsoltak egymáshoz egyes kutatóink, mert főúr volt Esterházi Pál, Balassa Bálint, Keglevich Miklós, Koháry István, Rákóczi Erzsébet, Petrőczi Kata Szidónia és velük említeni kell a „szolgákat", Beniczky Pétert, Barakonyi Ferencet, Gyöngyösi Istvánt és Petkó Zsigmondot. Azonban társadalmi helyzetüktől függetlenül „urat" és „szolgát" egybe kapcsolt a magyar főúri udvarházak ez időbeni manierista-barokk műveltsége. Az idő, amelyben éltek, műveiket alkották, a törökkor utolsó három évtizede. Talán lealkalmasabb, ha az 1655-ös, Zrínyi Miklós nádorságát meghiúsító országgyűlést és a felszabadító hadjáratok megindulását választjuk vizsgálódásunk időhatárául. E három évtized közé esnek a magyar politikai élet nagy változásai. Az egyre erősödő Habsburg-absolutizmus nyomában jelentkező és a nyílt ellenállásig fejlődő ellenzéki hangulat. A Wesselényi-összeesküvést követő durva, fegyveres elnyomás, a bujdosók szervezkedéséből kifejlődő kuruc mozgalmak és Thököli nemzeti fejedelemsége mindennek az időszaknak békéjét, nyugodt fejlődését nyugtalanítják, nemegyszer meg is akasztják. A török 1663. évi hadjárata Felső-Magyarország határait is megváltoztatta. Ez év szeptember végén elveszett Érsekújvár, Magyarország talán legjobban felszerelt, kulcsfontosságú vára és vele még egy tucatnyi kisebb-nagyobb erőd és vár. A török eddig is szomszéd, kellemetlen, agresszióra mindig kész szomszéd volt. Most már erősen benyomult a legféltettebb magyar területre, a bányavárosok felé megnyílt az útja. A hódoltsági terület elérte legnagyobb kiterjedését. A végvárak többé nem voltak szilárd védőfal, mint korábban. A várak őrsége sem volt, mint egykor, feltétlenül megbízható.

,:î A rosszul fizetett katonák között gyakori a lázadás, nagy az elégedetlenség. 1663-ban éppen az őrsége juttatott több várat török kézre.

Vl Állandó az ellentét a várak magyar 8 VARÁZSÉJI GUSZTÁV: Keglevich grófok mint költők. Figyelő, 1880. 7 ILLÉSSY JÁNOS: Gróf Koháry István élete és munkái, Karczag, 1885. « MERÉNYI LAJOS: Ilcrczeg Esterházy Pál nádor. 1635—17, MTÉ, Bp. 1895, 13. 9 THALY KÁLMÁN: Gr. Rákóczi Erzsébet mint. költő. Száz. 1900. 10 JENÉI FERENC: Petkó Zsigmond. ItK, 1964. H JENÉI FERENC: Petrőczi Kata Szidónia. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1967— 1968, Bp. 1967. 12 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE. 1526—1790. Szerk. H. BALÁZS EVA és MAKKAI LASZLÖ. Bp. 1962. 13 BENCZÉDI LÁSZLÖ: Bányavidéki várőrségek folyamodványai Esterházy Pálhoz. 1668— 1681. Tört. Szle. 1961. i'i MERÉNYI LAJOS: A füleki várőrség panaszai 1669-ben. Hdt. KI. 1926. FOLLAJTÁR JÓZSEF: Galgócz eleste 1669-ben. U.ott 1929 ILLÉSY JÁNOS: Tanú kihallgatások Nógrádvár meghódolása felől 1663-ban. U.ott 1892, U.ott: Tanúkihallgatások Léva és Buják várak lB65-évi feladása iránt. U.ott 1693.