Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Kisfaludy Károly képgyűjteménye
darabjait. Tehette ezt ezen felül néha egyszerűen szubjektív hangulata szerint is. Bonyolítja még a kérdést egy eddig ismeretlen levél is, melyet Baron Bülow, egy Bécsben élő másoló-festő írt hozzá 1828 februárjában. I:í Annak ellenére, hogy Aurórája megindulása pillanatától sem ő, sem barátai nem említik azt, hogy egyrészt saját festményeivel kereskedett volna, vagy gyűjteményének egyes darabjait értékesítette volna, ez a levél mégis arra mutat, hogy időközönként festmények közvetítésére is vállalkozott. Baron Bülow német nyelvű levelét szükségesnek tartjuk magyar fordításban teljes szövegében közölni: Igen tisztelt Barátom! Már éppen öt hete annak, hogy Almásy grófnak, aki akkoriban innét Pestre utazott, egy önnek címzett írást átadtam, ö megígérte nekem, hogy ezt azonnal kézbesíti és a levélben kifejezett köszönetemet az irányomban tanúsított nagy barátságért és jóságért önnek szóban megismétli. Ma sem engedhetem el, hogy szívből jövő hálámról biztosítsam, — azt a szeretetteljes nagylelkűségét, melyet irányomban múltkoriban Pesten tanúsított, sohasem fogom elfelejteni és az lesz életem legboldogabb napja, amikor ezt módomban lesz önnek bebizonyítani. — Közben olyan szorgalmas voltam és 4 képet, azaz a Vezúvot, egy Salernói látképet, Wishegerad és a „Huszárokat előőrsökkel"-t, amiről utolsó levelemben említést tettem, önnek elküldtem és remélem, hogy ezek jó állapotban fognak önhöz leszállíttatni. Kérem cselekedjék velük tetszése szerint és, amint ön jóindulatú barátsággal távozásomkor azt megígérte, értékesítse őket, amint lehet. Minden ár, amit ön, az én jó barátom értük elér, meg fog felelni, mert itt Bécsben nekem minden pénz jól jön, az én egyszerű életmódom ellenére igen sok a fizetni valóm, mivel egy idő óta itt minden drágább lett. Most nagyon sokat dolgozom és remélem, hogyha ez önnek semmi alkalmatlanságot nem okoz, akkor néhány hét múlva ismét négy festményt küldhetek. Ezek remélem meg fogják nyerni tetszését, mivel én két másolatot készítek a híres tenger-festő Gudin után és még hozzácsatolok egy Loutherbourg kópiát, amit én a legnagyobb szorgalommal — Higyje el. hogy minden sor öntől a legnagyobb örömet okoz, biztosíthatom állandó tiszteletemről és barátságomról az ön alázatos szolgája. A levél tartalma félreérthetetlen és tekintettel arra, hogy a levélben felsorolt festményeket halála idején már nem találjuk képei között, azt is bizonyítja, hogy Kisfaludy a hozzáérkezett műveket azonnal továbbadta. Feltételezésünk szerint az 1828. év első hónapjaiban Pestre érkezett képeket vagy Günther Ferenc képkereskedő révén értékesítette, akitől ő ugyanabban az időben a Rebell és az érdekes Platzer-Füger-féle festményt vette saját képtára részére, vagy Carl Lichtl kereskedő révén, akivel elszámolásos viszonyban állt és akitől már ugyancsak vett ő maga is képeket. Bülow báró sorai Kisfaludy saját oeuvrejével kapcsolatban is némi bizonytalanságot kelthetnének bennünk, hiszen az említett mesterek Kisfaludy előképei is: Loutherbourg és a Claude Joseph Vemet stílusában dolgozó Gudin. A felsorolt képek: A Vezúv, s a salernói tengeri táj, azonosak az ő témáival. Ugyanúgy a Kisfaludy-oeuvrehöz tartozott egy Visegrád is, melynek nemrég veszett nyoma, Lyka Károly még a harmincas évek derekán autopszia alapján ismertette és oly nagyra értékelte, hogy Markó Károly Visegrád jávai állította párhuzamba. Mindamellett ezt a problémát el kell vetnünk, hiszen ezek a témák a XIX. század első évtizedeiben Európa-szerte általánosak voltak. Egyedül a Visegrád című festmény okozhatna némi bizonytalanságot, de ebben az esetben egy különös véletlen szolgáltat igazolást a kép eredetisége mellett: szinte egyetlen kivételként — az Ernst Múzeum katalógusának tanulsága szerint Kisfaludynak ez a festménye szignált volt; így tehát szóba sem jöhet, hogy a műveli DARNAY KÁLMÁN kézirat-gyűjteményéből. 1122. sz. (Petőfi Irodalmi Múzeum).
