Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond

A Száműztem magamat.. c. versében már azt írta, hogy „megbékülő jobbját" nyújtja a világnak, feledni kívánja minden sebét, amelyet tőle és az emberektől kapott. Hisz a világ csak azért rossz, mert boldogtalan. A cél tehát, miként ezt utóbb is Az apostol-ban kifejezte: „Boldogság! s erre eszköz? a szabadság!" — A Levél Várady Antalhoz c. versében a világ felé gyűlölete helyett már csak a haragját hangoztatta: Hogy olyan gyáva, hogy föl nem kiált Elzárt, elorzott boldogságáért, hogy Meg nem torolja kincse elrablóin Évezredeknek szenvedéseit. — S meghirdette a „véres kort": Midőn a népek mind fölemelik A föld porába gázolt fejőket... Petőfi már az 1846. év tavaszán vállalta, hogy „az emberiségért", „a világ boldogságáért" fog küzdeni, Legyen bár tetteimért a díj Űj golgotán egy új kereszt! (Sors, nyiss nekem tért...) Innen már töretlen az út, hogy pályáját az 1846. év végén „vészt jelentő üstökös"-höz hasonlítsa (Karácsonkor c. vers), s ugyanakkor megírja a világszabadság eszméjét meghirdető Egy gondolat bánt engemet. .. c. költeményét. Erre a forradalmi elszánásra, a tetteknek erre az útjára nem tudott rátérni Czakó Zsigmond, mint Petőfi, aki a francia forradalom radikális irányú irodalmának tanulmányozásában mélyült el, találta meg törekvései „eszmei forrásvidékét".

63 „Számontartja-e még valaki" Czakó Zsigmondot? — vetette fel a kérdést három évtizeddel ezelőtt Illés Endre. Ügy látta, művei a halála utáni időben azért kerültek le a színpadról, mert „jött a szabadságharc... és a huszonhét éves fiatalembert mindenki elf éledte".

r/l A kiegyezés idején Czakó emlékét Vörösmartyval, Garay Jánossal együtt még úgy idézték, hogy „nagy idők nagy emberei valának ők mindannyian, hősei ama nagy küzdelemnek, melyet teljes diadal nem koszorúzott ugyan, de amelyre azért századok múlva is oly büszkén és magasan fellobogó szívvel fog visszagondolni a késői ivadék".

65 Utóbb is, 1886-ban, Czakó halálának évfordulóján rendezett gyászünnepség alkalamával kísérlet történt a Leona felújítására. Az előzetes méltatás hiába 63 Ld. LUKÁCSY SÁNDOR: Petőfi és Cabet. ItK. 1966. 3—4. sz. — LUKACSY itt megemlíti Petőfi és családja Dömsödön c. tanulmányomat (Pest megyei Múzeumi Füzetek I. 1964), olyan értelemben, hogy benne „Petőfi forradalmiságát személyes életviszonyaival, a család anyagi romlásával magyarázom". (325. 1.) — A fentebbiekben láttuk, hogy maga Petőfi is elsősorban ezzel magyarázta versei „szaggatottságát", azaz világfájdalmát. Egyébként dömsödi vonatkozású tanulmányomban arról is szóltam, hogy a koreszmék és a francia forradalom tanulmányozása Dömsödön „előkészület ideje" volt Petőfi számára a későbbi forradalmi szerepre (36. 1.). Vagyis nem egyetlen tényezőre kívántam visszavezetni Petőfi forradalmi jellemének kialakulását. 64 Elfelejtett szerzők. Tükör, 1937. 651. 1. 65 Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 44. sz, 519. 1. Sírkövek közt c. cikk.