Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond
A Pesti Hírlap jóelőre híreket közölt a Leona színházi bemutatásának előkészületeiről. 51 Ismételten felhívta rá a figyelmet, közölve, hogy a drámát Lendvay jutalom játékaként adják elő, a „nevezetes mű" bemutatását „nagy várakozás előzé meg", s a „színház tömve lesz". 52 Az előadás után a mű hatásáról is hosszabban írt a lap kritikai rovata. 53 Visszavonva minden előlegezett bizalmat, most már megállapította, hogy a darab tárgya „nem színműnek való", rossz hatást váltott ki „azon óriási világfájdalom, melly az egész művön átömlik". A közönség közül egyesek „a pozitív vallást, mások ... a civilisatiót, az emberiségbe vetett hitet látták megtámadva". Czakó tehetségéről, erőteljes nyelvéről mindamellett elismeréssel írt, de az „egész" művet elítélte. A Pesti Hírlap kritikájában azokra a gondolatokra ismerünk, amelyeket a magyar irodalomról beküldött kémjelentés is kiemelt a tragédia eszméi közül. A lap bírálatában egy érdekes megállapítást is találunk: „kétségtelenül nyert a mű az által, hogy a történet kora több századdal hátrább tétetett". A bíráló előtt tehát nem volt titok, hogy Czakónak a darab miatt összeütközése támadt a cenzúrával, ezért a mából a régmúltba kellett áthelyeznie a történetet és az eszméket. A darab általános hatásáról eltérő véleményt közölt a Pesti Divatlap és a Pesti Hírlap. Az előbbi szerint a közönség nem. fogta fel a darab értelmét, nem tudta, „hogy és mit ítéljen a darab felől, lelkesedés nélkül hagyta el a színházat". — A Pesti Hírlap színházi kritikusa ezzel szemben úgy látta: ,,Az igen számosan jelen volt közönség általában reményünk felett jó volt. Érezni látszott a mű minden jelenségeit, megtapsolá számos szépségeit." Figyelmes volt, s magatartásával rácáfolt arra, „mintha a lélektani fejleményekben kedve nem telnék", s csak „egymásra halmozott cselekmények sora, változó meglepetések által lehetne hatni" közönségünkre. 54 A cenzúrának az a közlése sem fedte a valóságot, hogy a darabot mindig üres ház mellett adták elő. Az első előadás alkalmával a közönség „fulladásig tölte meg a házat", írta a színházi kritika, de a harmadik előadásra „a vásár elmúltával eltűntek nézői is". A pesti vásár miatt tehát sok vidéki látogató is megtekintette a darabot. A cenzúra még egy előadást is letagadott, hogy a Leonára, mint megbukott darabra mutathasson rá. A darabot ugyanis 1846-ban nem négyszer, hanem ötször adták elő, s a Nemzeti Színház műsorán augusztustól novemberig, négy hónapon át szerepelt. 55 Az „opus Czakoianum sub tilulo Leona"-ügy mélyebb bepillantást engedett a cenzúra és az akkori kormányszervek tevékenységébe. A magyar cenzúráról megállapított „lazaság" nyilvánvalóan arra vezetett, hogy politikaia ellenőrző tevékenységét megszigorítsák. Czech Jánosban is megrendülhetett a bizalmuk, mert ifj. Zichy Ferenc gróf személyében új elnököt neveztetk ki a „Censurac 51 1846. évi máj. 21., jún. 25., júl. 2. sz. 52 1846. aug. 6., 16. sz. 53 1846. aug. 20-i SZ. 54 A Leona premierjéről közölt észrevételek a Pesti Divatlap 1846. aug. 22-i, illetőleg a Pesti Hirlap aug. 20-i számában. 55 Előadásának napjai: aug. 17., 21., szept. 7., okt. 25. és nov. 14., a Pesti Divatlap színházi rovatának jelentései szerint.
