Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond

egyébként ez a darab minden szörnyű esztelensége ellenére a szerzője szép tehetségét bizonyítja. A magyar drámaírók között ő a legtehetségesebb (ezzel azonban még nem sokat mondtunk)."

39 Leona c. drámáját Czakó Zsigmond 1846 tavaszán írta, s először szerzőjétől a Judit címet kapta. A korabeli sajtó már 1846 májusában meleg hangon méltatta a készülő darabot, mint „mélyebb maditatio, olvasás és folytonos stúdium meglepő eredményét"/'

0 Egy hónap múlva már azt írta, hogy Czakó új drámája „Judit helyett Leona nevet kapott, s a bíráló választmány által egyhangúlag elfogadtatván, talán nem sokára színpadra kerülend!"

41 Ez alatt az egy hónap alatt járta meg a tragédia a cenzúrát, és végzett rajta Czakó a cenzúra kifogásai alapján bizonyos változtatásokat. Az alábbiakban erről még szólunk. Hogy Petőfi 1845. év végi és 1846. év eleji alkotásaiban, tehát a költő pesszimizmusának, világfájdalmának, a Felhők keletkezésének időszakában, s Czakónak ugyanekkor írt Leona c. drámájában milyen rokon gondolatokkal, szintet szó szerinti egyezésekkel találkozunk, arra nézve álljanak itt a következő idézetek: Petőfi 1845 őszén (okt. 16.—nov. 25. közt) írt Álmaim c. versében így találjuk meg „ez iszonyú világ" sötét képeit: Láttam bíborban a bűn hőseit, Tiprott erény volt lábok zsámolya. Láttam mellettök fényes arcokat, Sárgák valának, mint az éji hold, Igen bizony, mert minden arc az éhség Éjének egy-egy holdvilága volt. Láttam mellettök fényes arcokat, Miken a jóllét napja ragyoga; Láttam veszendő, dúlt országokat, Hol kész halál volt a polgárerény, Láttam ledöntött rab országokat, Hol nem hallatszott a rabok jaja, Mert jajgatásukat fölülhaladta A zsarnokhatalom gúnykacaja. Czakó Leona c. tragédiájának hőse, Aquil a világban szerzett tapasztalatairól így számolt be: láttam éhségtől senyvedt testet halállal küzdeni paloták előtt ; ... láttam kesergő eladott ifjú nőt ősz tőzsér karjain; ...láttam munka s szorgalomtól rongált családot vándorolni hazátlan; láttam házával bíró családot sorvadni hajléktalan, menedéktelen ; láttam nemzetet járomban és a verejtékből saj30 Czakó Zsigmondon kívül csak SZIGLIGETIt említi, mint termékeny, de „néhány év óta szerencsétlen drámai szerzőt" (der fruchtbare, seit einigen Jehren unglückliche dramatische Autor), s Obernyik és Vachot drámakiadványainak sorozatára utal. 40 pesti Hirlap 1847. május 21-i sz. — A bejelentés szerint: „Színházi közönségünkre új élvezetek várnak. E napokban volt alkalmunk egy privát körben Czakó legújabb színműve felolvasásánál jelen lenni. Nem szeretjük túlságos előleges dicséretek által a közönség várakozását felcsigázni. Lementekor dicsérjük a napot. Elég legyen tehát csupán annyit mondanunk, hogy mi é darabjában eddig is elismert hitelű drámaírónknak általában igen szép haladását vevénk észre. . ." 41 Uo. jún. 25-i sz.