Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond

és magyarországi tevékenységére. Petőfiről szóló kémjelentéseket is megismertünk.'"

56 1927-ben azonban súlyos tűzvész pusztított az osztrák igazságügyminisztérium épületében, amelynek levéltára ezeket az okmányokat is őrizte. A Tábori Kornél közléseiből magyar fordításban ismert, Petőfi tevékenységére vonatkozó eredeti kémjelentések is, sajnos, elpusztultak. A bécsi Allgemeines Verwaltungsarchiv a leégett levéltár faszcikulusainak, okmányainak üszkös maradványait őrzi. Egy-egy iratköteg átvizsgálása után égett papírtörmelék borítja az asztalt, kormossá válik a kutató keze. Ilyen körülmények között különösen értékes, ha fontosabb magyar vonatkozású, részben még olvasható okmányokra bukkanhatunk. Az említett levéltárban „Zensur Ungarische Literatur, Charakterisierung der in Ungarn erscheinenden Zeitungen, Zeitschriften und Bücher" címen találhatók a Petőfiről még csak néhány szóban megemlékező, Czakóval azonban annál feltűnőbben foglalkozó okmányok. A referátum és a jelentés elég jó állapotban élte túl a tűzvészt, a kémjelentés megrongálódott szövege is kiegészíthető.

37 Petőfi irodalmi működéséről a kémjelentésben a következő rövid értékelést olvashatjuk: í ... Ein junger Dich (ter) er heisst Petőfy — hat (unter) dem Titel „Wolken" excentr (ische) Gedichte losgelassan, die (aber) von Talent zeigen . . . A jelentés tehát megemlékezett Petőfi Felhők c. verseskötetének megjelenéséről (1846). Elismerte a költő tehetségét, de a költeményeket szerteleneknek jellemezte. Azok is e versek, hisz Petőfi életének és költészetének legpesszimistább időszakát tükrözik. Az informátor azonban mélyebben nem vizsgálta e költeményeket; nem vette észre, vagy nem akarta kihangsúlyozni a bennük jelentkező forradalmi eszmét. Azt, hogy a költő álmában ,,rabnemzetek bilincsét tördeli". (Az álom ...), hirdeti, hogy a fejedelmeknek hazugságból emelt 36 TÁBORI KORNÉL: Kémjelentések a legnagyobb magyar költőről, Tolnai Világlapja 1923. jan. 10. sz., s szintén tőle Poéta és policáj. Kémjelentések intim adatai. Új idők 1923. jan. 14. sz. — Ld. még TÁBORI KORNÉL: Titkosrendőrség és kamarilla. Akták és adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból, Bp. 1921. — TAKÁTS SÁNDOR: Hangok a múltból, Bp. 1930. és Kémvilág Magyarországon I—II. köt. Ep. 1932. 37 Az 1847. február 8-án V. Ferdinánd király jelenlétében tárgyalt jelentés referátumának bevezető része így szól: „Euere Majestät. — Die gehorsamst angebogener, von einem über den Gegenstand derselben gut unterrichteten Mannes herrührenden Notizen enthalten eine gedrängte Übersicht und kritische Beurteilung der in Ungarn während der Zeit von 1. November 1845. bis 1. November 1846 vorkommenen literarischen Erzäugnisse jeder Art und liefern einen Massstab zur Würdigung des Standpunktes, den die Literatur in Ungarn in dem letzt verflossenen Verwaltungsjahre eingenommen hat." — A referátum oldalán az uralkodó sajátkezű feljegyzése: „Aus den Anlagen ersehen Sie, was Ich aus diesem Anlasse gleichzeitig an meinen ungarischen Hofkanzler erlasse. — Ferdinand." A gróf Apponyi magyar udvari kancellárhoz átküldött irat arra kér feleletet, miképp engedhette meg a cenzúra Czakó Zsigmond drámájának kinyomtatását és színházi előadását. Erről a kérdésről a főszövegben szólunk. — Az üggyel kapcsolatos leiratok, válaszok, köztük a magyar irodalom helyzetéről szóló jelentés másolata, az ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN is megtalálható, Magyar Kancellária Levéltára, Acta Praesidialia 1847. évi 102. sz. — Innen DR. VISZOTA GYULA: Czakó „Leona" c. drámája és a cenzúra címen 1913-ban ismertetést közölt róla (Vasárnapi Újság ez évi 40. sz., 796. 1.). A kérdésről a bécsi és a pesti levéltári anyag együttmegvizsgálása ad teljes képet.