Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond

együtt, köztük Czakó Zsigmond is. Gyakori vendégek voltak köztük az írók, költők, Petőfi is. Időnként nagyobb közös kirándulásokat tettek. A Rákosmezőre történt kiránduláson pl., amelyet Egressy Ákos részletesen leírt, Petőfi és Czakó is jelen volt.

28 Jókai a korabeli írók franciaimádatáról szólva említi együtt Petőfit és Czakót: „Valamennyien franciák voltunk! Nem olvastunk mást, mint Lamartinet, Michelet-t, Louis Blancot, Suet, Hugo Victort, Bérangert. .. Petőfinél valódi kultussá fejlődött ki a francia-imádás ... még a szakállát is franciásan hagyta meg s ebben követték a többiek is: Térfy, Irinyi, Czakó, Lauka, Kecskeméthy, mind csupa francia szakállt hagyott.. ."

29 Ez a külső megjelenés természetesen azt kívánta tükrözni, hogy lelkükben, írói törekvéseikben is a francia eszméket hordozták. Czakó alkotásaiban a francia melodrámák hatása mutatkozik, s egyet, Mari, egy anya a népből címen lefordított, ki is adott (1846). Jókai azt is említi, hogy ő, „fölismervén, hogy beteg emberrel van dolga", gyakran, kora reggel és néha éjjel is fölkereste írótársát. Az irodalomról és irodalmi tervekről beszélgetve, „midőn Petőfi került szóba, kiért éppúgy lelkesült, mint jómagam, elővett egy kéziratot, s egyes részeket olvasott fel »Szent László«-jából, annak tanúságául, hogy ő is epikai költő, s még magasabb törekvése van, mint Petőfinek."

30 A kortársemlékezések mellett még szegényesebb a Petőfi és Czakó kapcsolatára mutató egyéb konkrét adat. A Czakó temetésén c. versen kívül Petőfinek Czakóval szembeni megbecsülésére következtethetünk abból, hogy a költő könyvtárában őrizta a Leona c. drámát, Czakónak ebben kifejezett eszméi miatt sokat támadott alkotását.

31 Figyelemre méltó adat az is, hogy Pákh Albertnek azok a holmijai, amelyeket eredetileg, 1847-ben Czakó Zsigmond gondjaira bízott, Czakó öngyilkossága után megőrzés végett Petőfiékhez kerültek. Erről 1851. febr. f9-i beadványában Szendrey Júlia nyilatkozott.

32 Pákh Albert tehát itt, mint Jókai is, közös barátként és így feltétlenül összekötő kapocsként tűnik fel Petőfi és Czakó között. Végül meg kell említenünk azt a Petőfi és Czakó közvetlen személyi kapcsolatát bizonyító elismervényt, amely szerint Kubinyi Zsigmond Czakó közvetítésével juttatta el Petőfinek a tartozása kiegyenlítéséről szóló nyugtát. Ennek kelte: 1847. december 3. Czakó tehát kevéssel öngyilkossága előtt is találkozott Petőfivel.

33 Mindazoknál az értesüléseknél, amelyek a két író személyi kapcsolatára vonatkoznak, fontosabbnak kell tekintenünk politikai felfogásuk és törekvéseik, eszméik azonosságát. Nagyon érdekes, hogy Pestről kapott tájékoztatás alapján erről egyidőben szerzett tudomást a bécsi, Habsburg-birodalmi kémközpont és jelentéséből az osztrák államtanács. Czakót egyelőre még veszedelmesebbnek látták, mint Petőfit. 28 EGRESSY ÁKOS: Petőfi Sándor életéből, Petőfi-Könyvtár XII. füzet (1909) 39. 1. 29 JÖKAI MÓR: Életemből (1898). Az én kortársaim (1872). — Közli HATVÁNY id. m. 680. 1. 30 Ld. HATVÁNY id. m. II. 202. 1. — Jókainak e közlését Hatvány úgy magyarázza, hogy a kisebb talentumú Czakó „futtatni" akart Petőfivel. A lényeges Jókai szavaiban inkább az, hogy Czakó is „lelkesült" Petőfiért. 31 PÖM V. 255. 1., Petőfinek az osztrák hatóságok által 1850-ben lefoglalt könyvei jegyzékében, 109. tétel. 32 uo. 251. 1. 33 Uo. VII. 640. és 658. 1.