Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond
emlékezetük fenntartását, miként a szerencsétlen Czakó is, végül annak köszönhetik, hogy a zseni egy-egy verset írt róluk vagy ajánlott nekik." 4 Eltekintve attól, hogy Czakónak elismert helye van a reformkori drámaírásban és a magyar irodalomtörténetben, 5 a tisztán Petőfi nagyságára méretezett és felállított zseni-mérce a Petőfi-irodalomban jelentéktelenné minősített egy olyan Petőfi-kortársat, aki a maga idején az irodalom élvonalába tartozott, itt küzdött koruk leghaladóbb politikai és társadalmi eszméinek elterjesztéséért, megvalósításáért. Akinek tragikus halálát a kortárs-írók nem másnak, mint a Czakót eszméiben támadó, mérgező kritikának tulajdonították. Petőfi is így ismerte Czakót. Nem is találunk Petőfi kijelentései között semmiféle olyan megnyilatkozást, amellyel Czakó tehetségét kétségbe vonta volna, s Hatvány nézetét igazolná. Pedig Petőfi a legkíméletlenebb volt kortársai bírálatában, ha erre a tehetségtelenségükkel rászolgáltak. Ellenkezőleg, azt látjuk, hogy Petőfit is mélyen megrendítette Czakó végzetes tette, becsülte írótársát, képességeit. 0 I. „Könnyez a részvét...'' A felvetődő problémák megvizsgálásának kiindulópontjául maga a Petőfivers kínálkozik. CZAKÓ TEMETÉSÉN (t öngyilkosság által deczember 14. 1847.) Könnyez a részvét... oh még a Gyűlölség is, ha itt vóna, Ejtene egy drága-gyöngyöt, Egy könyűt e koporsóra. Magasan röpülő szellem Sűlyedt a mély semmiségbe, Tavasz dől, az ifjúságnak Tavasza, a sír telébe. Keresett-e rokon lelket, S nem talált egy jó barátot? Vagy ki oda lépe hozzá, Eltaszítá őt magától? 4 Uo. II. 202. 1. • r > SOLT ANDOR: Czakó Zsigmond, a tépett lélek c., a drámaíróról szóló eddigi legjelentősebb tanulmányban a mellőzés, tragikus sors, a ..semmibehulló titáni akarás" tekintetében a múltból Katona Józseffel állítja őt egy sorba, az erősen szubjektív, műveiben önmagát ábrázoló, „tépett lelkű" Czakóban „sok tekintetben Vajda János meg Ady Endre előfutárját" látja. — Irodalomtörténet 1940. 49—63. 1. 6 Czakó Zsigmond 1847. december 14-én délben látogatást tett a Pesti Hirlap szerkesztőjénél (Csengery Antal). Az irodalomról folyt baráti beszélgetés és tréfálkozás közben hirtelen pisztolyt vett a kezébe, és a szájába lőtt. így ismertette a tragikus esetet a Pesti Hirlap (dec. 16-1 sz., CZAKÖ ZSIGMOND nincs többéi c. rövid emlékezésében). — Temetése december 16-án du. 3 órakor ment végbe a „Rókusz-kórház" udvaráról, „igen nagyszámú néptömeg", ismerősök és barátok jelenlétében, „kik az elhunytat szerették, tehetségét becsülték, szomorú sorsán sajnálkozának. A színészek mindent megtőnek szerencsétlen pályatársuk díszes eltakaríttatása végett". (Honderű 1847. dec. 21-i sz.)
