Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
KISS JÓZSEF—MIKLÓS DEZSŐ: A "második inas"-tól a "könyváros"-ig
gál. A három korhely a kor Európa-szerte ismert és gúnyolt figurájának, az arszlánnak egy-egy jellemző vonással rajzolt karikatúrája: Sportula minduntalan állítólagos hódításaival henceg, Mixlex-nek a lakoma és az ivászat az állandó beszédtémája, Szalonnási pedig szenvedélyes kártyás és hazárdjátékos. 21 Nem tartózkodnak sokat a színen: az I. felvonás 9. jelétében tulajdonképpen csak bemutatja őket a szerző; aztán a III. felvonásban kerülnek megint elő, s itt már a cselekmény alakulásában is van némi részük: az őrnagy (Vári) párbajra hívja a kitalált szerelmi kalandjaival dicsekvő Sportulát s ráijeszt két társára is, mjire a három jómadár ijedten a másik szobába menekül; bezárkóznak és sokáig ott lapulnak. Nem is lépnek többé színre: a IV. felvonásban mások beszélgetéséből tudjuk meg, hogy az ablakon át menekültek. A három szerep — terjedelmét tekintve — még együttvéve sem jelentős, és Szalonnásié (Borostyán) a három közül is a legszerényebb : keveset beszél (kivált a folyton fecsegő Sportulához képest), a kártyát és a fáraót emlegeti (bankot akarna adni). A következő nap, nov. 30-án Munkácsy János Garaboncás diák c. eredeti drámája került színre. Ez a harmincas-negyvenes években sokat játszott népies mesejáték, melyet színháztörténeti irodalmunk mint a magyar népszínmű előzményét tart számon, 22 rengeteg szerepével nehéz feladatot rótt a társulatra. (A színlap tanúsága szerint a legtöbben 2—3-szoros szereposztásban játszottak.) Borostyán az I. és II. Szakaszban újra inas-szerepet kapott, de ez a rendelkezésre álló kéziratból 23 hiányzik: az I. Szakaszban a személyek közül is; a II. Szakasz inasa pedig néma személy: köpönyeget visz be — a fennmaradt kézirat szerint; jelentős szerepe a székesfehérvári előadáson sem lehetett. Érdekesebb a III. Szakasz ,.Mihály paraszt"-ja (a kéziratban Mihály szomszéd), János paraszt színész-párja: mindketten kárvallott falusiak: János a III. felv. 9. jelenetében lép fel, két elveszett ökrét keresi. Erről beszél Pali molnárlegénnyel, amikor belép Mihály (még a 9. jelenetben), akitől meg legszebb üszőborját lopták el; feleségét pedig két napja nem látta. ,,A feleségem csak majd haza kerül — jegyzi meg —, de a borjúmat jobban sajnálom." Pali tanácsára a fiskálishoz mennek (aki nem más, mint Csákány Laci, a darab főhőse), hogy írjon nevükben kérvényt a földesurasághoz. A IV. felvonás 4. jelenetében a szobájából kilépő fiskálist garabonciásnak nézik, s mikor köpönyegét magára ölti, ijedten elszaladnak. A következő, zárójelenetben is kiabálni kezdik, amikor Laci az új fölbirtokosnő, azaz szerelme, Juliska elé járul, hogy: ..A garaboncás! a garaboncás!" Dec. 1.: Petőfi már a harmadik nap lép fel megszakítás nélkül, ezúttal romantikus történelmi drámában, Gaillardet—Dumas Neslei torony c. 5 felvonásos darabjában, melyet a magyar tudós társaság 1835-ben a budai színészek számára Dunkel német átdolgozásából fordíttatott Csató Pállal magyarra. 2 ' 1 A budaiak még abban az évben előadták ; 2 "> rövidesen Debrecenben is ismétel21 A darab szövegét 1. OSzK — Színháztört. Oszt. N. Sz. V. 23. A személyek sorrendje, neve, meghatározása elég pontosan egyezik a színlappal; valószínű tehát, hogy a szöveg is elég közel áll ahhoz, ami a fehérvári előadáson elhangzott. 22 L. PUKÁNSZKYNÉ KADAR JOLÁN: A NEMZETI SZÍNHÁZ SZÁZÉVES TÖRTÉNETE. Bp. 1940. I. 35. 1. 23 OSzK — Színháztört. Oszt. N. Sz. G. 30. A személyek felsorolásában a színlaphoz képest több eltérés van; úgy látszik tehát, hogy a székesfehérvári előadás szövege meglehetősen eltávolodott emettől (vagy fordítva). 2 /- L. az egykorú eredeti feljegyzést az alább említendő hajdani nemzeti színházi szerepkönyv címlapján. 25 L. BAYER i. m. II. 438—439. 1.
