Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

KISS JÓZSEF—MIKLÓS DEZSŐ: A "második inas"-tól a "könyváros"-ig

Dec. 15. Wolf, P. A.: Caesario, a férfi gyűlölő. Mulatságos vígj. 4 felv. (Ford. Kom­lóssy F.) — Bérlet 8. sz. — [Szl] Dec. 17. (?) Hugo, V.: Angelo. Padua zsarnoka. Dráma 3 nap, 4 felv.-ban. (Ford. b. Eötvös [J.J) — Bérlet 9. sz, — [Szí.] (A kérdéses dátumra nézve 1. az alábbi előadáshoz fűzött megjegyzésünket.) Troillo ajtónálló — Borostyán úr. Dec. 17. (?) [Scribe. E. — Duveyrier, A. H. J.:] Oscar c. „új francia vígjáték" Tóth Samu és Telepi Máli. a Nemzeti Színház táncosai felléptével. [E napra hirdetik az előadást a Caesario dec. 15-i színlapján, Szuper Károly pedig dec. 16-i naplójegyzetében azt írja, hogy délelőtt olvasópróbájuk volt „Oscarból", 1. Szuper 18. 1. Mivel azonban a darabot az egész estét kitöltő Angelo-val nem adhatták együtt, valamelyiket elhasztották (vagy egyál­talán nem is adták?); éppen Szuper említ egy esetet, 1842. nov. 24-i dá­tummal, mely szerint a Moor Károly aznapra tervezett előadását már a cédulák kihordása után hirtelen mással kellett helyettesíteniük, 1. feljebb.] Fekete Sándor 16 olyan darabról tud, amelyben Petőfinek Székesfehér­váron „szerepe lehetett", ezek közül l-ben volt többé-kevésbé bizonyítottnak tekinthető a fellépése: A párisi naplopóhan, nov. 10-én. 10 A színlapok adatai nyomán ez a statisztika úgy módosul, hogy az ismert darabok száma (külön­külön számítva az együtt adott egyfelvonásosokat, viszont leszámítva az ismét­léseket) 24; ebből Petőfi bizonyosan játszott 9-ben (1. fent a ritkított szedéssel kiemelt szerepeket), bizonyosan nem játszott (legfeljebb statisztaként, de nem név szerint megjelölt színészként) 3-ban: a nov. 5-én előadott Bársony cipő, illetve a nov. 3-i Paul Jones c. darabban (Némethy György emlékezéséből kö­vetkeztetve nov. 5.—10. között súgó volt) 11 és a dec. 15-i Caesario-ban, s játsz­hatott a többi 12 darab bármelyikében. Fellépéseiről tehát •— az ismert műsor­hoz viszonyítva — még mindig csak legfeljebb 50%-os arányban tudunk (nem beszelve arról, hogy a műsor jó részét, különösen a dec. 17. utáni darabokat, nem ismerjük), következtetéseinkkel tehát óvatosaknak kell lennünk. Mielőtt azonban ezeknek levonására sor kerülhetne, időrendben végigtekintjük Petőfi szerepeit, illetve az azokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket. A nov. 5-i Bársony cipő c. előadás színlapján Petőfi nevét vagy álnevét nem találjuk, a 10-i A párisi naplopó színlapja szerint viszont Rónay fellépett az előadáson, mégpedig inas-szerepben. Ezek az adatok tehát szinte végérvé­nyesen eldöntik az ismert versben megénekelt „első szerep" kérdését. Fekete körültekintő, részletes elemzés után lényegében ugyanerre az eredményre ju­tott, a Némethy- és Szuper-féle emlékezések közti ellentmondást azzal hidalva át, hogy Petőfi az előbbi darabnak talán csak a próbáin vett részt, de aztán pár napig mfnt súgót alkalmazták. Fekete Sándor Rexa Dezső cikkére utal, aki még látta a Bársony cipő előadásának egykorú súgókönyvét, s abban gróf Öns­heim neve után elmosódott ceruzaírással „Bo" betűk voltak: a folytatás olvas­hatatlan volt. Rexa Bo(rostyán)-ra, illetve Bo(ldog)-ra egészítette ki a névkez­detet, úgy vélekedve, hogy ezek alakíthatták a szóban forgó szerepet. Nos, a színlap szerint Onsheim [!]: Fekete — tehát Fekete Soma — volt (Boldog La­jos Borgau lovagot alakította), Borostyán pedig már csak azért sem lehetett (sem a próbán, sem az előadáson), mert — mint láttuk — még 10-én is „Rónay úr"-ként lépett fel, a Borostyán nevet tehát csak azután választotta. Egy pillanatra meg kell állnunk a Rónay (Rónai) névnél. így nevezte ma­gát Petőfi már 1841-ben, amikor Kétszery József társulatának tagjaként Föld­10 L. uo. 49—50., ill. 54—55. 1. 11 L, uo. 62—65. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom