Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye

szorította, ill. szereplőire ruházta. Megnövekedett olvasóközönségre számított. A tér- és időkeretet általános mondanivalójának megfelelően bővítette. 18 Modellek Minél behatóbban vizsgáltuk Jókai regényalakjait, annál több olyan ada­tot találtunk, amelyek a közfelfogással szemben azt bizonyították, hogy figu­rái inkább a realitás, mint a fantázia szülöttei. Annak ellenére, hogy elvont eszméket képviselő szereplőit — miként Manassét — több modell alapján jele­nítette meg, egymástól elütő minták válogatott jellemvonásait ruházta rájuk, s az így életre keltett főhősök karakterét szublimálta. Ujabban Gyallay Domokos azt állapította meg, hogy az Egy az Isten köz­ponti szereplői „a költői képzelet alkotásai". 19 A század elején személyesen kutatott Manassé mintája után. Levelet írt ifj. Zsakó Istvánnak, aki 1876. augusztus 5-én üdvözölte az írót. Kolozsvár akkor már tekintélyes táblabírája szerint híven festette a regény Torockó akkori helyzetét. Az Adorján család szerinte is a képzelet szülötte. 20 A közvélemény azonban Zsakó Istvánt tartotta Manassé modelljének. Ro­kon vonás közöttük, hogy a Torockóra törő románokkal mind a ketten a békés megegyezést keresték, bár egy alkalommal Zsakó fegyverrel verte vissza Moga vezér csapatait, s ettől már eltért Manassé nazarénus jelleme. A szimpatikus tartózkodással ítélkező ifjabb Zsakó túlságosan szigorú mércével mért, amikor a regényhős és a modell azonosságát kérte számon, noha azt is említette, hogy „Jókai Torockón Adorján körorvosnál szállt meg: innen a regényben az Ador­ján családnév". Egy másik verzió szerint a főhős családjának a neve az uni­tárius eklézsia ének vezérétől, Adorján Domokostól származott. A Följegyzések c. kötetek kritikai sajtó alá rendezői: Péter Zoltán és Péterffy László szerint Jókainak „Alkalma volt találkozni idősb Zsakó István­nal is, akinek 1848-ban vállalt nagyszerű missziója Adorján Manassé alakjában költői alakítást kapott. Önállóan irányította Torockó sorsát 1848-ban. Jókai a kapott történeti anyagot szabadon alakította." 21 Számos rokonvonás fedezhető fel a köztiszteletben álló Zsakók és a regény Adorján famíliája között. A Zsakó családról Székely Sándor már 1838-ban írt a Nemzeti Társalkodóban. 22 Orbán Balázs Torockó legkiválóbb famíliái közé sorozta őket. 23 Az unitárius egyház 1875-i tiszti névtárában id. és ifj. Zsakó István is szer epeit. 24 Jókai is megemlítette, hogy a templomban egész padsort foglaltak el a Zsakók. Arról is írt, hogy 1848-ban Zsakó István volt a torockói nemzetőrség századosa. A főszereplő ősi székely családját Zimándy Gábor jellemezte Zboróy Blanka grófnőnek. Manassé apjának, Izraelnek nyolc fia és egy lánya volt. A fiúk — Manassé kivételével — mind részt vettek a szabadságharcban. A torockóiak eredményes hírverése után 1848. április 22-én Aranyosszék szervező bizottsá­18 JÓKAI MOR Sajóhoz, More patrio, Utazás a harangokkal együtt, Üti táskámból. 19 GYALLAY DOMOKOS: Egy táj tükröződése irodalmunkban. Irodalomtörténet 1958. 449. 20 Bizonyos szempontból persze minden Jókai-hőst az írói fantázia termékének tekint­hetünk. 21 I. m. 2. k. 482—83. 22 Zsidó régiségek Erdélyben. Nemzeti Társalkodó 1838. nov. 29. 22. sz. 175. 23 I. m. 5. k. 199. 24 FERENCZ JÓZSEF: Unitárius kis tükör. Kolozsvár. 1875. 115—16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom