Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Miklós Róbert: Kölcsey Ferenc csekei otthonában

KOPJAFÁK A CSEKEI REFORMÁTUS TEMETŐ REN Három esztendőt töltött a családban, nevelői hivatalát a költő legnagyobb megelégedésére látta el. Kölcsey oly annjdra megszerette az ifjút, hogy mikor az Csekéről Magyaróvárra távozott, hogy ott a gazdasági akadémián folytassa tanulmányait, nemcsak tanácsokkal látta el, hanem a hozzá írott levelek tanúsága szerint pénzzel is.

44 Kettejük kapcsolatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy Kölcsey éppen Simont avatja be egyik kínos családi perpatvarába. Egyik, 1837 nyarán írt levelében ezt olvassuk: „Körülményeim így állanak: proportio által jutott szép földeimet birtokba vettem, s elvettetem. Vetéseim s kaszálóim szépen tenyésztek ; s ha semmi közbe nem jön, nem megvetendő jövedelmet fogtam volna nyerni. Mert több mint kétszáz hold földem vala elvetve ; s az idő kedvezően járt reá. Azonban június közepe táján Kölcsey Mihály fellázasztá a falut; s a lázadás következésében marha, ló, sertés stb. vetéseimre hajtattak, s azok, kaszálóimmal együtt teljesen le vannak dúlva. így jártak János és Gábor urak is."

45 Az ügyből természetesen per lett, a mely lyel a megye, a törvényszék, de még a kancellária is foglalkozott, s amelynek az lett a következménye, hogy újabb osztást rendeltek el, valószínű a jobbágytelkek elosztását illetően, Kölcsey mindezt aprólékosan megírja Simon Pálnak, aki — a 44 K. F. — Simon Pálnak, Cseke, 1836. okt. 20. KFÖM. III. k. 756. 1. 15 K. F. — Simon Pálnak, Cseke, 1837. jnl. 11. KFÖM. III. k. 788. 1.