Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Miklós Róbert: Kölcsey Ferenc csekei otthonában

KÖLCSEY FERENC CSEKE] LAKÓHÁZÁNAK KERT FELÖLI HOMLOKZATA. A ház hat ablakával az utcára nézett. A kúria bejárata a kert felől volt. Egy kisebbfajta tornácról az előszobába, onnan az ebédlőbe lehetett belépni. Az ebédlőtől balra a költő dolgozószobájába, jobbra hálószobájába vezetett egy-egy ajtó; ezt a három, utcára néző szobát lakta Kölcsey, az udvari traktus szobáiban lakott a család. A kúriához hatalmas kert is tartozott, közvetlenül a ház mellett virágágyások, lejjebb a veteményes kert, aztán mint minden csekei udvarháznál jókora gyümölcsös terült el. Az udvar végében állott a híres patvaria, a Kölcseynél törvénygyakorlaton levő ifjak lakóhaza. Vahot Imre, aki közvetlenül a szabadságharc után, 1852-ben, még Kölcsey Ádámné életében látogatott el Csekére, ilyennek írja le a költő halála óta érintetlenül hagyott dolgozószobát: „Egyszerű e szoba, de csinos és rendes, mint a nagy férfiúnak egész élete, minden külfény és keresett pompa nélkül. A szoba egyik oldalfalát egészen a nyílt könyvtár foglalja el, mely nagyobb részint válogatott remekmüvekből áll, melynek minden darabjából egykori tulajdonosuk búvárkodó lelke sugárzik elé. Más, hiúbb, vagy gazdagabb író üveges és fényezett szekrénybe zárandá e kedves, drága kincset. — A szoba közepén áll a fenyőfából készült s fehérre festett íróasztala, mely hihetőleg azért nyert oly nagy alakot, hogy egyszersmind sok könyv is férhessen reá. A szék, melyen íróasztalánál ült, a pamlag, melyen olykor fáradalmait kipihenné vagy elmélyedve gondolkozott — kemény, mint a legtöbb magyar író sorsa szokott lenni. — Az asztallal szemben álló szekrény, és a zugban levő egyszerű vaskályhácska sem ragyog a fénytől. Az ablakon nehéz kelméjú függönyök helyett vékony foszlány lebeg, a viaszolatlan padlót drága szőnyegek nem borítják."