Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályának alakulásához
BSENNTJS KARDJA. SZÉPIA, ECSET, TOLL, PAPÍR, 30 47 CM. A P. I. M. TULAJDONA. LTSZ: 63. 1444. érvényesültek, ezeknek és késői utódaiknak, közöttük a XVIIÍ. századi francia Claude Joseph Vernet-nek és éppen magának az Angliában működött Loutherbourgnak irányát követték a Kisfaludy éveit megelőző akadémiai professzorok, Christian és Friedrich Brand, majd az éppen akkoriban már visszavonult, nagy tekintélyű Michael Wutky is. A Loutherbourg-kópia Kisfaludy akadémiai iskolázottságát bizonyítja, s az ott látott példatár 29 magyarázza festészetének későbbi alakulását is. A regényes barokk témák nagy múltú irányzata érthetően vonzotta őt, hiszen a sümegi és a győri mozgalmas barokk freskók alapozták meg képzőművészeti műveltségét. Kisfaludy leveleiből csupán annyit tudunk meg, hogy az Akadémiát elhagyván, neves mesterek mellett dolgozott. Joggal tételezhetjük fel, hogy éppen Michael Wutky volt az, akire hivatkozott. Kisfaludy Sándornak testőr-múltjából maradt kapcsolatai révén öccse valószínűleg könnyen bejuthatott a magyar testőrpalotába : egy testőr barátjáról a Lehel vezér halála rajzának ajánlásából már van tudomásunk. Kazinczy Ferenc pedig éppen 1812-ben, Kisfaludy Károly Bécsbe érkezésének évében látogatta meg Michael Wutkyt, részletesen be is számolt liumy Károly Györgynek írott, hosszú levelében az idős festőről és képeiről. 30 Megjegyezi, hogy régebben készült hozzá, még a testőríró, Báróczy Sándor életében, akivel a mester egy házban lakott. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a néhány évvel azelőtt meghalt Báróczy jó emberéhez Kisfaludy Sándor festő-öccse is megtalálta az utat. 29 EIGENBERGER, R.: Die Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste in Wien, Wien —Leipzig, 1927. I—n. k. 30 KAZINCZY FERENC levelezése I— XXII. k. Bp., 1890—1927. Kiadta Váezi J. és a XXII. kötetet Harsányi J. 2342. sz.
