Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályának alakulásához
lexikonának Martin Scharmerről szóló cikke Kisfaludyt és Schwindet említi barátaiként. 13 Nagy a valószínűsége ezek után annak, hogy Moritz von Schwind legszűkebb baráti körét, köztük Franz Schubertet Kisfaludy Károly személyesen is ismerte. Az köztudott, hogy ebben az időben igen jó viszonyban volt Theodor Körnerrel, kinek életműve, írói és egyben festői munkássága is példaképpen állott előtte. Még Bécsbe menet találkozott Berzeviczy Vincével, 14 a későbbi kassai színházigazgatóval, aki 1817-ig német színpadokon szerepelt, így az ő révén is közel kerülhetett a színházi világhoz, amelyben ez idő tájt éppen Korner játszott jelentős szerepet. Első bécsi tartózkodásának utolsó levélközlése szerint 1815 júliusában Bécs környékére készült, hogy portrékat fessen egy famíliáról. Látjuk, hogy választott hivatása, a festőművészet igen hamar puszta kenyérkeresetté vált számára, az igazi fejlődés reménye nélkül. Es mégis e korszakából fennmaradt, gyakorlatlan művek alapján derül némi világosság kint töltött éveire. Tényként kell elfogadnunk, hogy 1812 tavaszán a bécsi képzőművészeti akadémiát látogatta, bár egykori győri tanítómesterének visszaemlékezései szerint a politechnikai iskolára járt. 15 Sem egyik, sem másik helyen sem találjuk azonban nevét a beiratkozottak névsorában. 16 A bécsi Akadémia szervezete ebben az időben éppen átalakulóban volt. 37 A XVIII. századi barokk fénykor után a század elejére jól szervezett iskolás szellem kezdett eluralkodni, pontosan meghatározott tanrenddel és tananyaggal, és szigorúan megtartott fegyelemmel. 1811-ben maga Metternich került a kurátori tisztségbe. Kisfaludy Károly katonakorának rossz emlékei után érthetően óvakodott ismét egy kötötten szabályozott keretbe beleilleszkedni, annál is inkább, mert hiszen hamarosan rá kellett jönnie arra, hogy ezen a helyen az ifjú művészjelöltek nem hónapokat, hanem hosszú esztendőket töltenek, vasszorgalommal és önfegyelemmel végzett állandó munkában, és igen nehéz a sora annak, akinek közben önmaga fenntartásáról is gondoskodnia kell. Bécsi tanulmányainak kezdetére tehető három rajzának elemző vizsgálata némi támpontot nyújt akadémiai tanulmányaihoz, és lehetőséget ad arra, hogy kiegészítsük Bánóczinak az Akadémia sematizmusából kikövetkeztetett adatait :,,. . .a művészek, kiknél Károly dolgozott, voltak: Lampi, és Caucig, a rajz és festés, és hihetőleg még Janscha, a tájrajz tanára." 18 Legkorábbi,ma is meglevő rajza, a Lehel vezér halála. 19 A képet, felirata szerint, 20 Kisfaludy 1814-ben ajándékozta testőr barátjának, Bay Györgynek, a kép jobb sarkában az 1813-as szám is olvasható a kétszeresen fellelhető szignatúra mellett. A kis tollrajzon, minden fogyatékosság mellett az a tudatos formaalakítási elv érződik, melyben a bécsi Akadémia híres mesterének, Friedrich Heinrich Fügernek tanítása érvényesült. Hogy azonban ezt a tanítást Kisfaludy magától Fügertől — amire 13 WÜRZBACH, C.: Riografisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, Wien, 1856—1891. 29. k. 63. 1. "Déryné Naplója. Bp., 1880. IT. 189. skk. 1. 15 7. sz. jegyzetben id. h. 16 2. sz. jegyzetben id. mű. I. k. 130. 1. Bánóczi tisztázta e kérdést a bécsi Képzőművészeti Akadémiára vonatkozóan; a politechnikai iskola beíratottjai közt sem szerepel Kisfaludy neve. Ennek ellenőrzését Prof. Dr. W. Frodlnak, a Technische Hochschule tanárának, és a Bundesdenkmalamt elnökének köszönöm. 17 LÜTZOW, C. v.: Geschichte der Kais. Kőn. Akademie der Bildenden Künste, Wien, 1877. 18 2. sz. jegyzetben id. mű I. k. 131. 1. 19 Magyar Nemzeti Galéria tul. ltsz. 1951—1756. — A MTA Kézirattárában őrzött iskolai rajzgyakorlatai nem tartoznak témánk keretébe. 20 A rajz egy másik kartonra van ráragasztva, melynek tussal írott szövege a következő: „Lehel vezér halála" Kisfaludy Károly nagy író eredeti rajza, és ajándékul adta 1814 évben Bécsben barátjának ládányi Bay Györgynek. Ez a Bay György akkor királyi testőr volt, később Bereg vármegye alispánja, majd al-országbíró — al-nádor, végre 1849-ben mint egykori septemvir hunyt el. — E képet emlékül kaptam alant írott Bay György fiától, szintén Györgytől."
